Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 9. szám - Pusztay János: Mariföldön

Az elnök válaszában, amit a Helsingin Scmomat nem, de a helyi orosz nyel­vű lap, a Marijszkaja Pravda közzétett, kifejtette, hogy a Marij El nemzeti politikája valamennyi nemzetiség egyenlőségén alapul. Az állami munkatár­sak kiválasztásában nem a nemzetiségi hovatartozás, hanem a tudás, a ké­pességek, a kulturális színvonal számít. 2001-ben jelentős változásokat vezettek be a nemzeti oktatásban. Áttértek az alaptantervekre, amelyekben elkülönítik a föderális és a nemzeti-regionális elemeket. Ennek értelmében az intézmények megkapták azt a jogot, hogy ma­guk határozzák meg a nyelvek (mari, tatár, csuvas stb.) tanulásának módját, figyelembe véve a nemzetiségek népsűrűségét az adott területen. A 2001-2002-es tanévben a köztársaság 226 iskolájában összesen 24.400 diák tanulja a mari nyelvet (az összes diák 21,6 %-a), 55 elemi iskolában a tantárgyakat mari nyelven tanulják. Az elnök szerint a mari nyelv tanulása nem a politikától függ, hanem a tanulók szándékától. A sajtótermékek közül 3 mari nyelvű újságot és 4 mari nyelvű folyóiratot a költségvetés finanszíroz. Politikai cenzúra nincs, hiszen az elnök ellenzékét képező értelmiségiek írásai is megjelenhettek. Tendenciózus az a beállítás, hogy a mari kultúra haldoklik, ügyét nem támogatják. Állami támogatással működik a mari nyelvű színház, finanszíroz­zák a Marij El táncegyüttes finnországi útját, maga a kulturális miniszter is mari nemzetiségű. Ilyen előzmények után került sor az elnökkel való találkozásim Munka­társai bevezettek bennünket az elnöki tárgyalóba, s amikor valamennyien he­lyet foglaltunk, bejött az elnök és négy minisztere is, köztük a kormány mind­két cseremisz tagja. Nem volt kézfogás, az asztalon egy pohár víz sem. Rideg fogadtatás, feszült hangulat. Az elnök azt hi(he)tte, hogy mi valamiféle nem­zetközi vizsgálóbizottság vagyunk, holott teljesen véletlen - de nem haszon­talan — az egybeesés. A koordinátorok tanácsának joskar-olai értekezletéről már jóval a fent említett események előtt döntés született. Áz elnök fejtegette, hogy a Marij El soknemzetiségű ország, amelyben mindenkinek egyenlő jogokat kell biztosítani, egyetlen nemzetiségnek sem le­hetnek előjogai. Jelen lévő miniszterei beszámoltak a reszortjukban végzett munkáról. Az oktatási miniszter asszony elmondta, hogy a nemzetiségi nyelvek ered­ményesebb oktatása érdekében új tanterveket dolgoztak ki, a nemzetiségi nyelveket a diákok 93%-a tanulja, az elmúlt évben 8 cseremisz tankönyvet adtak ki, megjelent egy hegyi-cseremisz szótár, a falusi iskolákat ellátták szá­mítógéppel és számítógépes tananyagokkal. A nemzetiségi ügyek minisztere - aki korábban járt már Szombathelyen is - beszámolt a kulturális központoknak nyújtott támogatásról, a diaszpó­rával fenntartott jó kapcsolatokról, kulturális rendezvényekről (pl. a Nemzeti Színház napjai Baskíriában - itt él a nagy lélekszámú keleti cseremiszség zö­me), s a finnugor színházak 2002-re tervezett fesztiváljáról. A színház különösen fájó pont. ASketanról elnevezett mari nyelvű nemzeti színház sorsáról kormányhatározat született A Marij El színház intézményi szerkezetének korszerűsítéséről címmel. Eszerint a Sketan Színházat összevon­ják az Ifjú nézők Mart Köztársasági Színházával, s ezzel új, de továbbra is 805

Next

/
Thumbnails
Contents