Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 9. szám - Borbély László: Tizenkilencezer forint
BORBÉLY LÁSZLÓ Tizenkilencezer forint — elbeszélés , Azért mit lehet fizetni, ahogy az ember él? Azért mit lehet fizetni, amiért él? (Ken Kesey) Újra megnézte törött orrát a tükörben, egészen közelről bámulta. Ki tudja, hányadszor vette tudomásul, hogy örökre torz maradt. Minden reggel percekig figyelte a képmását, hátha csoda történt az éjjel, és a régi, jól irányzott ökölcsapás nyoma eltűnt. Hátralépett, beleillesztette csavarhúzóját és munkához látott. Leszedte a tükröt a falról. Bevitte a nagyszobába. Óvatosan tette el a papírdobozba, a többi használati tárgy mellé. Utána csak ácsorgott, mint akinek nincs jobb dolga. Apa nyilván találna valami elfoglaltságot számára, de ő még nem érkezett haza. Egykedvűen bámulta a szoba közepére összehordott, nejlonnal letakart bútorokat. Minduntalan az uszoda jutott eszébe ezen a forró nyári délelőttön. A tizennyolc esztendős Pálinkás Ernő magában dühöngött. A mai délelőttre beszélt meg randevút a harmadikos Köves Irénnel, akit már annyiszor megbámult a szomszédos középiskola előtt. Tizenkettőkor a nagymedencénél, így állapodtak meg tegnap. Rég ott lenne a helye. Ehelyett az apjára várakozott az Angol utcai panellakás ötödik emeletén, a festést-mázolást megelőző felfordulás kellős közepén. Ebben a lakásban eredetileg a nagybátyja, Pálinkás Jamesz volt a főbérlő. Ők a Boráros térről költöztek ide, amikor a í-endszerváltáskor felajánlották megvételre a lakást. Az apja testvére nem tudta egyedül kifizetni. Közösen kiizzadták a vételárat. Ernőék azóta sem tudtak önállóan otthont vásárolni. A lakótelepet zöldövezet vette körül. A falak között ugyanolyan sivár és élettelen volt minden, mint bármelyik kültelki telepen. Minden panelházat elhanyagoltak, némelyik talán már életveszélyessé is vált, csak ügyesen titkolták a lakók előtt. A nagyszoba közepén barikád épült a különböző bútorokból. Kiment a konyhába, a mosogató mellett még ott hevertek a reggeli maradványai. Anya megint vajas-kolbászos kenyeret készített, mielőtt elment dolgozni a Főkétüsz Fővárosi Kéményseprő-ipari Kft-be. Ernő a hűtő és a konyhakredenc kivételével már innen is mindent átcipelt a többi bútor mellé. Benyitott az odúra emlékeztető kisszobába, ahol csak Jamesz bácsi ócska bőröndje árválkodott. A telefon még a helyén volt az előszobában, csak az asztalkát húzták ki 767
