Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 1. szám - Marton László Távolodó: Száműzetések
tam, és akik az eltávolított - Sziveri János vezette - szerkesztőség munkatársaként vagy szimpatizánsaként éppen bojkottálták a helyére állítottat, miközben én pont azért utaztam ki, hogy első Új Symposion-béli megjelenésem hevében szorosabb nexust fonjak az aktuális - a Purger Tiborhoz kötődő - lapvezetéssel. Képzelhetik... Nem mintha outsiderként az állásfoglalás kényszerét éreztem - vagy azt elvárták - volna. A következő hónapokban még két anyaggal vétettem észre magam, s ez nekem utólag sem „kínos”; ráadásul azt a nézetet sem osztom, hogy az Új Symposion használhatatlan lett a váltás után. Szerintem erősödött a rockzenében és a performance-ban, (a már világhírű) Boris Kováé első albuma, a Ritual Nova is ekkor, Új Symposion-kiadványként jelent meg - az persze letagadhatatlan és megbocsáthatatlan, hogy disznó módon derékba törték belülről „vezérelt” fejlődését, s ily módon huszonkét éves hagyományát. Szóval ’86 tavaszán - amint egy P. Nagy István-kötet dedikálásából kitűnik: április 7-én - megismerkedtem néhány nemzedéktársammal: Balázs Attilával, Szügyi Zoltánnal, Fenyvesi Ottóval. Ottó a legjobb barátaim közé tartozik azóta is. Az újvidéki Képes Ifjúság - általa szerkesztett - zenei rovatában négy évig együtt gyúrtuk az alternatív rockot, aztán háború lett, Ottó a családjával Veszprémbe települt, és öt év múltán akkor járt újra Újvidéken először, amikor 1996 szeptemberében - Gazsi Zoltán operatőrrel hármasban - „dokumentumfilmet” készítettünk a Duna Műhelynek az Új Symposionról. Kétnapos ott-tartózkodást tett lehetővé a keretünk, szóval nonstop jártuk a Vajdaságot, 73
