Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 7-8. szám - Aniszi Kálmán: A visszatérő Nyírő József

felelt meg a római jog alapelveinek, miszerint a sértett fél nem ítélkezhet. Erre nem adtak túlságosan. Ha közép-európai vagy európai viszonylatban ösz- szehasonlítást végzünk, látni fogjuk, hogy arányaiban Magyarországon nagyobb a megtorlás, mint Németországban, vagy akármelyik közép-európai országban. Hogy mi volt ennek az oka? Nos, ennek a kényes kérdésnek a végiggondolása hosszabb elemzést igényelne.

Az íme, az emberekben és A zöld csillag című regényben feltűnik egy különös figura, Kele János, a léleklátó, a látó ember, akinek majdnem megmagyarázhatatlan képességei vannak. Kele Jánost a harmincas években Magyarországon a rendőrség, a csendőrség alkalmazta, hogy rendkívüli képességeivel segítsen előkeríteni bűnözőket és eltűnt fiatalkorúakat. Ha a keresett személy valamilyen tárgyát, eszközét, írását megmutatták neki, Kele János elrévült, és meg tudta mondani, hol keressék az illetőt. Néha még ennél közelebbi információkat is képes volt nyújtani, például, hogy éppen mi van az illetővel. Ez a Kele János a németországi emigráció tagja volt ebben az időben, a menekülttábori életet élte, és Nyírő József segítségére volt magyarországi családjának felderítésében. Pontosan megmondta, hogy életben vannak magyarországi szeretteik, ki lesz az, aki hírt hoz majd róluk és pontosan elmondja, hogy mi minden történt az azóta megszületett unokával és a gyerekekkel.

Hasonló jelenséggel Wass Albert műveiben is találkozunk. A látóasszonyok, látóemberek igencsak foglalkoztatták Wass Albertet is. A funtineli boszorkány Nucájára vagy Anucájára gondolok, aki Kele Jánoshoz hasonló képességekkel bírván, az emberek tekintetéből olvassa ki és mondja meg a jövőt.

— Nyírő drámaírói munkásságáról meglehetősen keveset tudunk.- Legelső és legkiválóbb novelláskötete a Jézusfaragó ember. 1924-ben tört be vele az irodalomba, nagy sikerrel. Később átfogalmazta, sőt a címadó novellából drámát is írt. Ezt a munkáját a harmincas évek végén nagy sikerrel játszotta a Nemzeti Színház Budapesten, de Erdélyben is ismert és sikeres darab volt.

Ugyanígy a Madéfalvi veszedelmet sem kizárólag regény alakjában írta meg. A Bukovinába és Moldvába kiszaladtak sorsáról Új haza címmel drámát fogalmazott. Lehet, hogy a dráma végkifejlete túlságosan optimista, hisz a történelem nem egészen ezt igazolta, de nem volt haszontalan, hogy erről a székely tragédiáról, ha máshonnan nem, ebből a drámából a magyarországi színházi közönség is értesülhetett. Ennek a vonulatnak a része még a Júlia szép leány című balladajátéka, amelyből opera is készült, Ottó Ferenc írt zenét hozzá.

A Megfeszített címmel 1948-ban Jézus drámát írt Nyírő József. Passauban jelent meg először a Bujdosó Szemle kiadásában. A későbbiekben Amerikában a Katolikus Magyarok Vasárnapja újra kiadta a művet, és ez a változat vált ismertté. Filmdrámának szánta a szerző. A Vatikán jóváhagyta, tehát a katolikus egyház elfogadta, hogy film készülhet belőle. A munka mégis megakadt, aminek az lehetett az egyik oka, hogy Nyírő József idegenkedett attól, hogy nem a magyarok, hanem idegen nép fiai filmesítsék meg a munkáit. A magyar filmtörténet kétségkívüli hiányossága, hogy Szőts István és Nyírő József a háború után nem folytathatta közösen munkáját. Szőts Istvánnak vagy

673