Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 7-8. szám - Aniszi Kálmán: A visszatérő Nyírő József

kérésén szerepel az erdélyi irodalmi folyóiratokban és a napilapokban. Ezer- kilencszázhuszonegy januárjától pedig már elég rendszeresen jelennek meg a cikkei. A Keleti Újság munkatársa. Újságíróként keresi a kenyerét.

Családi körülményeire ebben az időben jellemző, hogy míg ő Kolozsváron tartózkodik, felesége otthon lakik, Kidében. A malmot inkább az asszony működteti, ugyanis Kidé elég messze, úgy negyven kilométernyire van Kolozsvártól. Ha fel tudott kéredzkedni valamilyen szekérre, hazaszekerezett hétvégén, de az is gyakran megesett, hogy gyalogszerrel ment haza családjához, feleségéhez.- Kidében unitárius kapcsolatai is voltak?- Amikor kilépett az egyházi rendből és fel kellett adnia a parókiát, Nyíró' a kidéi unitárius lelkésztől bérelt lakást. Ezzel és Erdély nemes hagyományaival is összefügghet, hogy a tordai országgyűlésen 1568-ban megfogalmazott türelmi elvet Nyírő József szemmel láthatóan megéli, vallja. Egy novellát hoznék példaként, Erdély a címe. Több kötetében megjelent, cím nélkül a Kopjafákban is olvasható. Summázata a következő: Az ismeretlen eredetű, val- lású, nevű, meghatározhatatlan hovatartozású halottat közösen temeti a katolikus, a református és az unitárius lelkész - a tordai országgyűlés türelmi elvének megfelelően.

Megjegyzem még, hogy mind a Nyírő, mind a Bedő család lófő székelyek voltak, a székelység felső rétegéhez, a székely nemességhez tartoztak.- Bizonyos megfogalmazás szerint a székelység egésze nemesnek számított...- Igen, bár Bözödi György a Székely bánjában leírja, hogy bizonyos rétegződés mégiscsak létezett. A székelység egy része társadalmi értelemben lecsúszott, szinte azt is mondhatnám, proletarizálódott. Az elvileg létező nemesi kiváltságot, életformát a székelység egésze nem tudta mindvégig megőrizni.- A világégés borzalmaival és a történelmi Magyarország felbomlásával Nyírőben egy világ omlott össze. A magyarság Erdélyben merőben új helyzetbe, kisebbségi sorba kerül. Az írók nem fejthetik ki szabadon gondolataikat. 0 is keveset ír.- Ezerkilencszázhúsz előtt az Életben vagy az Erdélyi Szemlében azért még egy-egy publikációt találunk tőle, de valóban ebben az időszakban nagyon ritkán jelentkezik.- 1920-tól sorra elnyeri a különböző irodalmi pályázatokat.- A marosvásárhelyi Zord Idő, a kolozsvári Napkelet és az ugyancsak kolozsvári Ellenzék novellapályázatán székely tárgyú, Erdély múltját idéző elbeszélésekkel jelentkezik, kiérdemelve mindhárom szellemi próbán az első díjat.

Mellesleg, de nem mellékesen jegyzem meg, hogy ennek az időszaknak a legjelentősebb erdélyi irodalmi folyóiratát, a konzervatív értékek mentén szerveződő Pásztortűzet előbb Reményik Sándor, majd Nyírő József szerkeszti.

De nézzük a Keleti Újságot, amelybe Nyírő meglehetősen sokat írt. Újságcikkek nagy számban, de szépirodalmi alkotásai, novellái is gyakorta jelentek meg benne.

A türelmi elvet a két háború között az erdélyi szellemi emberek nem kizárólag vallási, hanem politikai, ideológiai, etnikai vonatkozásban is szerették volna alkalmazni. Megfogalmazódott ez az elv a hatalom felé igényként, de a román államot hidegen hagyta. Annál könnyebben megvalósíthatták a szel657