Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 7-8. szám - Aniszi Kálmán: A visszatérő Nyírő József
ANISZI KALMAN A visszatérő Nyíró József Egységes egésznek tekintve a magyar irodalmat több irányból, így a földrajzi tájegységek felól is megközelíthetjük. Ilyen tájegység például Erdély, benne a Székelyfölddel. A magyar néplélek egészén belül bizonyosan létezik külön erdélyi lélek, sajátos székely lelkűiét, erkölcsi érzület, életszemlélet..., megannyi mikrokozmosz a magyarság és a magyar irodalom univerzumában. A Székelyföld két legjelentősebb írója - időrendi sorrendben Nyírő József és Tamási Áron - életművének fogadtatása, társadalmi megítélései?), enyhén szólva, eltérő képet mutat. A Tamásié egyértelmű és problémamentes, a Nyí- rő-életművel szemben bizonyos körök máig komoly fenntartásokkal, némelyek gyűlölettel viseltetnek. Az averzió inkább ideológiainak, politikainak, semmint esztétikai természetűnek tűnik. Nyírőről közel ötven évig nem volt szabad beszélni, írni sem a körbenyesegetett Magyarországban, sem Erdélyben, sem másutt a Kárpát-medencében. Műveit indexre tették. Szerencsére mára változott a helyzet. A tisztuló légkörben lassacskán oszlanak a ködök, csillapodnak a mesterségesen gerjesztett indulatok, sorvadnak az előítéletek. De az értékelésben sok még a bizonytalankodás, az érdeklődő gyakran lép ingoványos területekre: Dr. Medvigy Endre évek óta tanulmányozza Nyírő József életét és munkásságát. A neves irodalomkutató készséggel állt rendelkezésünkre, hogy megpróbáljunk egyértelmű, hiteles képet alkotni a jeles székely író életéről és gazdag életművének valódi értékéről:- Milyen volt Nyírő József gyermekkora, hogy alakultak fiatal évei?- Talán a véletlen hozta úgy, hogy a székelység két nagy írója, Nyírő József és Tamási Áron a történelmi Magyarországon, Udvarhely megyében született. Az szélesebb körben ismert, hogy Tamási Áron Farkaslakán látta meg a napvilágot, de lassan az is köztudottá válik, hogy Nyírő József székelyzsombori, mondhatnám úgy is, homoródzsombori származék, hisz a helység korábbi elnevezése Homoródzsombor volt. A település a Székelyföld Brassóhoz közeli részére esik, sőt újabban közigazgatásilag is Brassó megyéhez tartozik. Nyírő József édesapja Homoródzsomboron igazgató-tanító volt. A kiváló képességű fiú az elemi első osztályait szülőfalujában végezte, majd a székelyudvarhelyi Római Katolikus Főgimnáziumban folytatta. Itt érettségizett néhány évvel később a székely írótárs, Tamási Áron is. Nyírő József első gimnazista volt, amikor 1900-ban elvesztette édesapját. Az iskolai jeles eredmények ellenére sem volt egyértelmű, hogyan tovább, mert a család szűkös anyagi viszonyai miatt az ifjú nem nagyon válogathatott. A társadalmi emelkedés szokásos módja ebben az időben nem túl széles. El655
