Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 7-8. szám - Szilágyi-Nagy Ildikó: Egy félistennő földi élete, vagyis: hogyan eszik a nagy hal?

Gyerekkori neveltetésemből az úgynevezett humán szál látványosan hiányzik. Azt sem tudom, ki volt az a Hollóssy Simon, pedig a legmagasabb árú magyar festő most a piacon. Hát hol nőttél te föl, édes bogaram, tyúkketrecben?, kérdezte az egyik szeretőm, és mindig mondott valami festőt. Később aztán a műteremben is felszedtem ezt-azt, Villon, Rohtko, ilyenek. Rámentem a női festőkre, Frida Kahlo, Mary Cassatt, Berthe Morisot. Modoromon viszont a művészettörténeti műveltség sem segített. Sőt, rontott. Könyvbemutatókon az írók boltjában albumokat lapozgattam. Kocsmai összejöveteleken a gúny nyilait röpítettem banalitásokat köpködő barátaim felé. Tenyeremből etettem a szeretőmet, miközben hozzá és róla beszéltek.

Sosem fingok vagy böfögök szándékosan. A naturalizmust nem keverem a gusztustalankodással. Nyilvános helyen nem cigarettázom és nem rúzsozom az ajkam. Mellesleg, sosem dohányoztam és nem sminkelek, de a szándék is fontos. Nem eszem az utcán rohanás közben, nem hordok áttetsző pólókat melltartó nélkül. Hajam nem lóg zsírosán, naponta mosom. Nem árasztok izzadságszagot, naponta háromszor zuhanyzóm minimum. Nem túrom az orromat, pedig erre könnyen rászokik az ember, ha egyedül él. Zsebkendőbe tüsz- szentek.

Figyelem testem változásait, de foglalkoztatnak szeretőm testi funkciói is. Megnézem, hogy jön ki a fütyiből a pisi. Bármilyen bőrkiütést azonnal fölfedezek, és lámpa alatt tanulmányozom. Különösen az emésztés érdekel: nem rossz-e neki, ha sokat eszik egyszerre, mert nagyon éhes. Ügy képzelem, olyankor a gyomor egy nagy savtenger és rögtön szétmarja a leérkező falatokat. Forr a víz, ahol épp lebuktak a cápák. Eszik a nagy hal. Nem rossz-e húst enni? Milyen érzés a bor emésztése, amit én rögtön kihányok? Hogy tud megenni olyan dolgokat, amitől én rosszul leszek? Nem pisil-e pirosat, ha sok céklát eszik? Miért tartja a böjtöt? Szokott-e szorulása lenni? A székelés azért is fontos, mert a jellemre és lelkiállapotra vonatkozó következtetéseket vonhatok le belőle. Mondjuk az sem mellékes, hogy szarni jó. Ezért szarnak még az istenek is. Csak ők nem nézik meg, hova.

613