Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 1. szám - Varga Henrietta: Veszedelmes magyar viszonyok
anyagot fehér hímzőcérnával kell összeböködni. Minden új ruhadarabom előbb volt rajtad, mint rajtam. Az még hagyján, hogy a nadrágom, szoknyám hozzád került, de a fehérneműim utáni sóvárgásod kiborította nálam a bilit. Talán annyi lóvét tudsz anyukádtól kérni, ami bugyira és melltartóra elég. Női hiúságomat sértette, amikor ugyanazon holmik megjelentek a Te kelléktáradban is. Ha vettem bordó körömlakkot, két nap múlva a Te körmöd szintén bordóra volt festve. Ha a keresztanyám készített nekem a legújabb divat szerint egy elegáns ruhát, Te már loholtál a varrónődhöz, és leadtad a rendelést hasonló szoknyára, blúzra vagy éppen nadrágra. Nem tudom, miért majmolsz engem. Azért nem tudsz megismerkedni normális pasival, mert még saját egyéniséged sincs. Amikor nálam vagy, mindig dicsekedsz, milyen jó bulikban táncoltál hétvégén, és lerí rólad a nagyképűség, hogy nekem nem volt szerencsém ilyen dorbézolásban. Tudod nagyon jól, nem vagyok úgy szabadjára engedve, mint Te, és nálam a tankönyvek és kötelező irodalmak előbbre állnak a Bravo, Popcorn magazinokkal szemben. Jobb lenne, ha visszavennél a hajrából, mert a barátságunk mehet rá! Higgadtan gondolj át mindent, ne ajtóstul rohanj be hozzám! Üdvözlettel: Angi 7. levél Szia Angi! Amint olvasom leveledet, kiszellőzteted a szennyest. Ha már itt tartunk, nekem is lenne néhány keresetlen szavam hozzád! Nekem történetesen az böki a szememet, hogy állandóan a fiúügyeiddel zaklatsz engem! Mikor együtt vagyunk, más téma nincs is, csak Angika meg a hapsik. Néhány húzásod miatt felment a pumpám, de nem akartam szólni, nehogy őnagyságát kihozzam a sodrából! Tavaly nyáron az utcabálban, mikor nálad vendégeskedett Pocahontas, egyáltalán nem foglalkoztál vele, mihelyst megjelent a színen Szabi. Tiszta barom vagy, amiért futsz utána, pedig úgysem érdekled őt, szórakozik veled! Még az a szerencse, én is a helyszínen tartózkodtam, így Pocahontas nem maradt egyedül. Megvolt a véleményünk a viselkedésedről! Enyhén szólva égeted magad. Kézenfogva sétáltál végig Szabikával az Ifjúságin, feltűnőségi mániád tovább növekedett, hiszen minden szempár rátok szegeződött. Még Majom is utánatok nézett, kb. ilyen gondolatok forogtak az agyában: .Ebből az Angiból nem néztem volna ki, hogy valaha megfogja egy fickó kezét!” Pocahontas, szegényem, majdnem bőgött. Eljött hozzád, te pedig szartál rá! Na és megérte??? A kókuszlikőr, amivel a Presszóban itatott a haverod, valószínűleg megölte az idegsejtjeidet! Persze másnap meg a nyakamban zokogtál, miért nem jött el a csávó a randitokra. Tudhattad volna, hogy csak a mézesmadzagot húzza el előtted. Hát ennyit a Te nagyszerű álomférfiaidról! Én pedig unom benned az örökös témáidat. Mindig a suli, a suli és a suli! Kit érdekel, milyen ügyesen feleltél matekból, vagy milyen dicséretet kaptál az irodalomtanártól a fantasztikus fogalmazásodra! Nem körülötted forog a világ, jobb lenne, ha leszállnál a magas lóról! Üdvözöl: Ráhel 65
