Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 6. szám - Molnár Zsuzsa: Háromszor egy perc

mindkettőjük által azonos sorrendben összerakott hangok, a jel az adott dolog­ra, tárgyra, tehát a jelöletre vagy ennek jelentésére, a meghatározás módjára vonatkozik. (Frege 1980, 158) A gumimatrac esetén úgy tűnik a jelölettel van a gond, bár a férfi nem használja ki azt a lehetőséget, hogy körülírja, definiálja a tárgyat - nem úgy mint az In Our Time-ban, ahol szó esik kisméretű, fehér kockákról -, de a jelet, mint megjegyeztük, tíz esetben is használják. Ellen­vetésül fel lehetne hozni, hogy nincs olyan, hogy valaminek van jelentése, és a jelölete hiányzik, de elég csak Frege példájára gondolni: „A Földtől legtávo­labb lévő égitest” jelentésnek kétséges, hogy van-e jelölete. Azonban tapasz­talati világunkban a Belkereskedelmi Minisztérium strandlerakatában való­ban nehéz lehet olyat találni, amely pont jelölettel ne rendelkezzen. Az In Our Time viheti még tovább a kérdést, hiszen ott - főleg ha jelenetben színpadra is kerül a szöveg - rá lehetne mutatni a problémás tárgyakra, a kockacukorra és a kávéra, de a deixis elmarad. Talán azért, mert itt belép a legszubjektívebb szempont, a képzet, amely minden befogadó sajátja. Nincs két egyforma kép­zet vagy szemlélet, azonban az is ritka, hogy ez a folyton fennálló különbség valóban gondot okozna - a kommunikációban. Ezen eset modellálása az első novella. A Választék dialógusa már mintha az ideális nyelv felé közelítene: a ’kalap’ jelsor egy jelentésű: könnyű, barna, a legelőnyösebb..., és szó szerint egy jelölet tartozik hozzá: az a kalap, „amit egymás után háromszor fölpróbáltam”. A szemléléssel a két félben kialakult képzet is tökéletesen azonos, nincs magya­rázandó részletkérdés, csupán az itt teljesen redundánssá váló mennyiségi té­nyező. Az olvasó-befogadó kénytelen tapasztalati világát átstrukturálni a je- lölet=jelentés=képzet, jelen esetben az egy kalap=a kalap ekvivalenciára. A harmadik helyzetben is emiatt adódik a gond, olyan közegben értelmezhető csak a történet, ahol a repülőgép-utazás jelentésének minden esetben tarto­zéka a légiszerencsétlenség és a halál. A három novella együtt kezelése ezek alapján megköveteli nem csak a lehetséges világok, mint interpretációs mó­dozat használatát, de ennek keretén belül több új jelölet-jel-jelentés-képzet hierarchia felállítást is. FELHASZNÁLT IRODALOM Bernáth Árpád: A lehetséges világok poétikai elméletének szellemi gyökerei, in: Uő: Épí­tőkövek. Iuctus, Szeged, 1998. 229-255. Frege, Gottlob: Jelentés és jelölet. in: Uő: Logika, szemantika, matematika. Gondolat, Bu­dapest, 1980. 156-190. Ricoeur, Paul: Az interpretációk konfliktusa, in: Ikonológia és műértelmezés 3. A hermeneu­tika elmélete, szerk., vál.: Fabiny Tibor, Szeged, 1998. Szabó B. István (szerk.): Örkény István-Tibor Tardos: Minimítoszok/Minimythes. Válogatott egypercesek. Bizalmas levelezések. Palatínus, Budapest, 1997. Sokszor a legbonyolultabb dolgokban is jól megértjük egymást, de előfordul, hogy egészen egyszerű kérdésekben nem.- Kezét csókolom. Lehet itt felfújható gumimatracot bérelni?- Mit mond?- Rossz helyen járok? Pedig azt mondták, hogy ebben a zöld bódéban van a Belkereskedelmi Minisztérium strandlerakata.- Ez itt a Belkereskedelmi Minisztérium strandlerakata. De mi csak nyugszékeket, vízisít és felfújható gumimatracot adunk bérbe. 553

Next

/
Thumbnails
Contents