Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 6. szám - Térey János: A Nibelung-lakópark
Worms levegője! bűnszövetkezet Szór szét spórát és terjeszt férgeket... O szüli a bajt, növeli a gondot. GUTRUNE És ő vitte be Hődernek a horgot... Édesem, ne röhögtesd ki magad. BRÜNNHILDE Hagentől duzzad minden daganat! Vérünket szívja - hát hiszen hiéna! —, És hitványsága már olyan hatalmas, Hogy közvetítők nélkül is eléri Az áldozatát: néma átka is fog Az emberen. GUTRUNE Kicsit túlbecsülöd, nem? Ha Hőder tényleg leukémiás: Bajok sorában csak kakukktojás, Friss adalék a botránykrónikához... BRÜNNHILDE (megint teljes transzban) ...Almomban megjelent a régi város: A metrón ültem, mint kislánykoromban. Éjfél is elmúlt. Egyetlen utas Voltam a kocsiban, sehol egy lélek. Vibrált a fény, mint a szellemvasúton. Mikor elhagytuk a Főpályaudvart, Egyszercsak látom: csuromvíz a padló... Az ajtórésen nedvesség szivárog A kocsiba, lassan bokámig ér Az árvíz... Hirtelen átváltozik Zuhanyrózsává minden lámpatest, Szoknyám alatt a műbőr cseppfolyós lesz, S bárhova bújnék, mindenütt megázom. Kicsit félek... A szerelvény megállás Nélkül átfut az egyik állomáson: Jobbról-balról oszlopcsarnok, peron, De nincs kivilágítva: ez a Römer. Úgy számolom, a Konstablerwache Következik... Fölállok. Megtalálom A vészféket. Gyerünk. Megrántom egyszer: Semmi. Megrántom kétszer, de hiába; Megrántom harmadszor: elolvad a Kezem között a fém... Lassan megállunk. Most mondják be az állomás nevét. 517
