Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 6. szám - Fodor Miklós: Volt-e itt az úr?

ban szentek, hanem valami szentté avatja őket. Ez a valami: alkalmasságuk arra, hogy a létezés eredetéről beszéljenek. A tóban nyüzsgó' és kuruttyoló békák olyanok, mint a születés előtti lelkek, akik létre kívánkoznak. A mai kor nyelvén ezek a férfiúi vagy női életmagok, melyek közül csak elenyészően keveseknek adatik meg, hogy élet legyen belőlük. A szerelmi nász az a kitüntetett rövidke idő (a köztes tér), ahol az ige a lehetőséggel megáldott (vert) magokból tényleges lényeket formálhat az élet adott keretei között manőverezvén. A gólya-béka életkép és életjelenet nem azonos a játék jelenetével, a játék jelenete közelebb áll a szent jelenethez. Az életjelenetet a kultúrának játékká (műalkotássá) kellett formálnia ahhoz, hogy az örök függönymögöttiségre ítéltetett szent jelenetre utalhasson. A gólya értelmezésünk szövetrendszerében azt a megfoghatatlan hatalmasságot (nemi vágy, szerelem, anyai ösztön? stb.) jelenti,

1. ami egy férfit és egy nőt szerelmi nászágyba visz,

2. és ami két mag számára megadja a bennük rejlő teremtő ige világba bontódásának lehetőségét.

A gólya szent szerepe a gyermekáldás bejelentése, ő áll mintegy a tényleges megtermékenyülés kapujában, ő ereszti át a lelkeket a foganás kulcslyukán. (Népi hitünk szerint rászáll arra a házra, ahol a gyermekáldás van, vagy várható. 0 hozza csőrében a kisbabát.) Az a hatalom, ami engedi, hogy két összekapaszkodott mag élni (önszerveződni) kezdjen. A szerelmi nász szo- rongásteliségét és felelősségre hívását - azaz lelki súlyát — éppen ez a gólyával jelképezett hatalom jelenti. Nem lehet tudni, hogy egy-egy szerelmi nász során megjelenik-e a gólya (értsd: megadatik-e az engedély)... A termékennyé vált leány előtt a „szeretnék gyermeket” és a „nem akarok gyermeket” mérlege áll. Akár egyik, akár másik irányba billen a serpenyő, a lány szemében a gólya mindenképpen félve/vágyva tisztelt hatalom. A gólyához fűződő emberi tapasztalat több okból is alkalmas e hatalom megidézésére:

1. madár, s mint madár közvetít ég és föld között,

2. vándor, fél évre eltűnik a szem elől, egy másik világba költözik, ez a tapasztalat megidézi a kétféle létminőség (lehetséges és tényleges) közötti közvetítést,

3. békával a szájában olyan ő, mint aki éppen életre halászott egy lelket,

4. a gólya a dús élet jelzőállata, ott él meg, ahol a vegetáció gazdag,

5. közel van az emberhez, nagy teste folytán könnyen látható, hogyan neveli kicsinyeit.

A békához fűződő tapasztalat pedig elősegíti, hogy az éppen megszületni kívánó lélek jelentését szívja magára:

1. kicsi,

2. vízi lény, azaz alsó világbeli, azaz oda tartozik, ahová a mag kerül,

3. kétéltű, azaz közvetít a vízi alvilág és a földfelszín között,

4. síkos, megfoghatatlan,

5. alakja egyaránt idézheti a szülő vagy szeretkező nő és a magzat, illetve a csecsemő alakját.

A szent jelenetek - termékennyé válás, megtermékenyülés, szülés - hatalmas erejű élményei szent történetekbe szövődnek, s mint életszervező hatalmak válnak személyiség- és kultúraalapozó törvé513