Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 5. szám - Írottkő Stúdió
XII ÍROTTKŐ STÚDIÓ ✓ O kertek... O kertek, még bennetek remélek, mikor fakulnak holt virágok, a lomb hanyatlik, s a földre éjek terítnek sűrű némaságot. Egy hattyú úszik a tó vizében, hajtva hullámok körsorát, derengő szárnnyal, ezüstfehéren lerakja lágyan partszegélyen a holdsugárnak fényporát. A költő Sötét óra, távolodj el tőlem, megsebez már minden szárnycsapásod. Oly rég volt az ajkam csók-esőben, éjszakám sem ad már édes álmot. Nincs szerelmem, nincsen apró házam, helyem sincs, hol békességben éljek. Mindenért, mit önmagámnak szántam kárpótol egy eljövendő élet. ' Fordította: RÉFI JÁNOS ZDENÉK ZAPLETAL Éjféli kocogok (Részlet) A 66-os számú panelház a Druzba utcán állt Méstec városában a lakótelepen. Azon a péntek estén nagy hópelyhek hullottak a tetőlapjára, szállingóztak a kormot pöfékelő kéményekre, estek a felvonó aknájára és a közös tévéantennára. A 66-os panelház négy szintes volt. Minden szinten két lakással. Egy négy- és egy háromszobással. A 66-os panelházat a lakásszövetkezetbe tömörült emberek építették, hogy legyen hol lakniuk. Önerőből építették. Mindnyájan közösen. A Panelházban nyolc család lakott nyolc lakásban. Összesen nyolc nő, nyolc férfi és tizennégy gyerek lakta. Az összes nőnek és az összes férfinak, egyet kivéve, állandó munkahelye volt, ahova naponta bejárt. Valahány gyerek bölcsődébe, óvodába vagy iskolába járt. A férfiak mindegyike a Panelház építésekor ismerkedett össze egymással. Az összes férfi és az összes nő ismerte és úgy üdvözölte egymást, hogy: Szia. Hasonlóképpen ismerte egymást valahány gyerek és gyakran játszadoztak együtt, és ahogy ez már a gyerekeknél lenni szokott, találkozáskor úgy köszöntek, hogy: Szia. A felnőtteket pedig úgy üdvözölték, hogy: Jó napot. A Panelházban a gyerekek számára minden férfi Bácsi volt és minden nő Néni. A 66-os panelház alatt alagsor húzódott. Az alagsorban nyolc pince volt, amiket vékony falak választottak el egymástól. Volt ott terem babakocsik és szánkók számára és egy másik terem kerékpárok elhelyezésére. Egy további helyiség műhelynek volt berendezve. Mind a nyolc család rendelkezett kulccsal a műhelyhez. A pincéből keskeny lépcső vezetett fel egészen a negyedik emeletre. A lépcsőket szürke linóleum fedte. A korlát feketére volt festve, szürke keskeny fogódzóval a megkapaszkodáshoz. A Panelháznak volt liftje, aminek útvonala a pincében kezdődött és célállomása a negyedik emelet volt. Mindegyik köztes emeleten volt ablak. Abban az időben bevett szokás volt, hogy önerőből húznak fel házakat. Az emberek betették