Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 1. szám - Viola József: Gúzs az íróasztalon
- Na mindegy - mondja a fiatalember. - Irtó régimódi. Mért nem vesz egy újat?- Venni? Mibul?! Na, ez a „mibul” befutott. A fiatalember szemében felenged a barna jég.- Megmondom ó'szintén, ez az írógép annyira kifáradt már, hogy a leggondosabb javítás után is bármikor eltörhet egy újabb betűkar. Minél eló'bb szabaduljon meg tőle.- Értem. Akkor ez nem írógép, hanem irtógép. Na de kinek kell, ha ilyen ócska?- Múzeumnak talán vagy egy írógépgyűjtőnek.- írógépgyűjtő a szegény Magyarországon? A fiatalember elkomolyodik.- Nézze, én mindent megteszek, amit megtehetek. Felújítom. Teszek bele egy vadonatúj hengert, megszüntetem a ferdeségét, satöbbi, de fogadja meg a tanácsomat, gépelés helyett adja el. Nagyon elöregszik, és egy-két év múlva javíttatni se tudja hozzávaló alkatrész hiányában. Aki így beszél, nem lehet csaló.- Jó. Majd eldöntőm.- Két hét múlva érte jöhet.- Mért csak két hét múlva?- Mert hazaviszem, és otthon, a munkaidő után javítom. Még hogy otthon? Minek nézi ez az írót?- Hol lakik?- Foton. Fóti dal, írta Vörösmarty Mihály.- És mennyit kér a javításért? Fiatal férfi halad keresztül a téren elgondolkodva. Rövidnadrágos cölöpláb viszi szilárdan előre. A szatyrában kenyér és tej. A műszerész hangja teljesen nyugodt.- Kétszáz forintot. Kezet fognak, és ki-ki megy a maga útján. Az írónak eszébe jut a gép neve.- Sim - mondja, szinte az utolsó szó jogán. A fiatalember nem hallja, már befordult az utcasarkon. Két hét leteltével az író otthon felnyitja a dobozt, és csak néz és néz. Újjászületett írógépet lát az íróasztalán. A hengere vadonatúj, a ferdeség megszűnt. Először, amióta a gép az övé. Meghatott. Alig mer hozzányúlni. A szalagváltóval kezdi, szabályosan működik. Csodálatos! Az első műszerész, aki becsületesen dolgozott. Nincs mese: megérdemelte a kétszáz forintot. Hány évet kínlódott azért, hogy végre megfelelő emberre találjon. Hozzá kellett volna vinnie először a részeges maszek, az ivógép helyett. így van az, ha az ember nem ismer senkit, és őt se ismerik. Máskor is vele fogja javíttatni. Most még nem adja el. Annyira ingerlő ebben az újjávarázsolt formájában, hogy feltétlenül írnia kell vele. Papír fut az írógépbe. Nem csak zajártalom 32
