Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 3. szám - Gyürky Katalin: A szexus ösztönének mágusa
6 Rozanov: Legenda o velikom inkvizitore F. M. Dosztojevszkovo. Opit kriticseszkovo kom- mentarija. In: Rozanov: Nyeszovinesztüinije kontraszti zsiznyi, Moszkva, Iszkusztvo, 1990., 90. ill. 92. 7 A két személy - Freud és Rozanov - kapcsolatát dolgozatomban még más szempontból is fogom érinteni. 8 Rozanov: Legenda o velikom... 111. 9 Ebból is látszik, hogy A nagy inkvizítor legendájáról Írott Rozanov-esszé A Karamazov testvérek című regényből egyáltalán nemcsak a legenda fejezetét elemzi, hanem a közel 250 oldalas értekezésben irodalomtörténeti vizsgálat (főleg Gogol művészetének értelmezése), Dosztojevszkij egyéb műveinek elemzése, és más, A Karamazov testvérekben szereplő fejezethez fűzött magyarázat is helyet kap. 10 Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek, Európa. Budapest. 1992., 1. Kötet, 352. ill. 362. 11 Rozanov: Legenda... 115. 12 Nyikoljukin: Golgofa Vaszilija Rozanova... 107. 13 Kurganov i Mondri: Vaszilij Rozanov i evreji, Szankt-Petyerburg, Akademicseszkij Projekt, 2000., 7. 14 Szergej Noszov: V. V. Rozanov, Esztétika szvobodi, Szankt-Petyerburg, Izdatyelsztvo Lo- gosz, 1993., 73. 15 Rozanov: Religija i kultúra, Szankt-Petyerburg, 1899., 2. 16 Szergej Noszov: i. m. 73. 17 Ezzel kapcsolatban ismételten utalnék Rozanov és Freud kapcsolatára. Joggal állapítható meg az, hogy Rozanov feszült érdeklődése a nemi vágyak iránt mintha a Freudéval lenne rokon. A. Szinjavszkij említette meg, hogy Rozanov Freuddal paralell, amikor a szexust teszi meg nagy és titkos vezetőerőnkké. Ugyanakkor viszont, mint láttuk, a szexualitást megpróbálja az Isten alá helyezni, vagyis a szexualitásnak vallási alapot adni. Ilyen összefüggésben viszont már ellentéte a rozanovi a freudinak, hiszen - mint ismeretes - Freud az ember teljes pszichikumát a nemi ösztönökből vezette le, áthelyezve azt az agyvelőbe, és annál mélyebbre - a tudat alatti és a tudatos szférába. Freud szerint az intellektusunk, a kultúránk, a vallásunk és maga az Isten is ennek a szexusnak a terméke, a szexus szüleménye. Rozanov számára viszont Isten - a szexus kigondolója. Az Isten tehát az ő számára a szexusnál magasabb pont. És ezzel egy időben a szexus valami olyasmi, ami Istennel azonos. A szexus - az Isten vetiilete. Rozanov számára minden az Istennel kezdődik, és minden a szexussal végződik. Isten nélkül nincs szexus. Es arra támaszkodva, hogy a szexus kapcsolata Istennel nagyobb, mint az ész vagy a lelkiismeret Istennel való kapcsolata, Rozanov arra a vitatható álláspontra jut, hogy minden aszexualitás egyben az ateizmust is magába foglalja. 18 Rozanov: Judaizm, Tajna Izrailja: Evrejszkij voprosz v russzkoj religiozni konca XIX. - pervoj polovüni XX. v. , Szankt-Petyerburg, 1914., 155. 19 Rozanov: Szemejnij voprosz v Rosszii, Szankt Petyerburg, 1903., t. 1., c., XIII. 20 Dosztojevszkij: Tanulmányok, levelek, vallomások. Magyar Helikon, Budapest, 1972., 45. 21 Rozanov: Religija, filozofíja, kultúra, Izdatyelsztvo Reszpublika, Moszkva, 1992., 162. 22 Uo.: 164. 23 Uo.: 163. 24 Gollerbach: i. m. 44. 25 Rozanov: Miiszli o lityerature... 201-202. 26 Kurganov: i. m. 31. 27 Itt jegyezném meg, hogy Viktor Jerofejev, aki Rozanov művészetét a maga számára követendő példának tartja, Dosztojevszkij prostituáltját, Szonyát éppen azzal vádolja, hogy testi odaadása nem kerül előtérbe. így Jerofejev szerint Szonya groteszk, irreális figura, olyan kurva, akinek nincs teste. JVIégiscsak képtelen dolog - írja a Dosztojevszkij hite és humanizmusa című írásában - hogy azt a Szonya Marmeladovát, aki a Bűn és bűnhődésben prostituáltként szerepel, ne láthassuk »munka közben«, s ezáltal az állítólag ősi foglalkozást űző Szonya testisége hamis legendává degradálódjék.” 28 Rozanov: Religija, filozófia, kultúra... 408-410. 29 Uo.: 179. 30 Uo.: 180. 31 Uo.: 182. 288