Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 3. szám - Pusztay János: Szibériai napló

s mindenekelőtt győzze meg a lakosságot, hogy érdemes és hogy miért érdemes ragaszkodniuk ősi nyelvükhöz. Apróságokkal is lehet kezdeni. A hanti nyelvű újság fejlécében a hónapnév oroszul van, holott vannak saját nyelvű, s a nép által használt hónapneveik is. Pl. a szeptember, mint annyi más népnél is ’a lombhullás hava’ (lypat hojty tylaszj - az y a mély hangrendű i-t jelöli), a december ’a rövid napok hava’ (van hatlup tylaszj), a május ’a jégzajlás hava’ (asz nopatty tylaszj) stb.

A Tónim Maa (Tórem [a manysik és a hantik fő istensége] Földje) szabadtéri múzeum a hét halomra épült város egyik dombján található. Az 1987. október 30-án megnyílt múzeumot a neves manysi költő, Juvan Sesztalov és a hanti író Eremej Ajpin - mindkettejük művei olvashatók magyar fordításban is - javaslatára azzal a céllal hozták létre, hogy bemutassa a manysik és a hantik életmódját. A múzeum területén felépítették az obi-ugorok téli és nyári szállását, a lábakon álló éléskamrákat, az agyagból készült kemencét, s egy zugban a kultikus szent helyet, ahol hét bálványt állítottak fel, s ezek előtt hajolnak meg a városban lakó és az ide látogató manysik és hantik. A múzeum gyűjteményébe tartoznak a mindennapok eszközei, a nyírkéregből készített kisebb-nagyobb kosarak, szépen díszített dobozok, a gyöngykirakásos kistáskák, a prémből és vászonból varrott, gazdagon hímzett ruhák, bundák, csizmák. A múzeum munkatársai rendszeresen járják az obi-ugorok lakta területeket és gyűjtik a múzeum számára a népi életmód eszközeit. A múzeum területén évről évre rendszeresen szerveznek kiállításokat, tudományos, ismeretterjesztő szemináriumokat és hagyományos ünnepeket, így például medveünnepet is. A múzeum munkatársai részt vettek a Zalaegerszegen a Falumúzeum területén 2001. augusztus 20-án megnyitott finnugor részleg obi-ugor épületeinek felállításában is.

A látogatót megérinti a hely varázsa. A havas fenyők övezte Torum maa dombjáról lenézve a lábad alatt terül el a város, de itt fönt magadra maradsz a természettel, annak szépségével, titokzatosságával. Talán megérted a manysik és a hantik természet iránti tiszteletét. S talán azt is megérted, hogy ezt a természetet mindenekfölött óvni kell.

Az obi-ugor népek nyelvének, anyagi és szellemi kultúrájának, történelmének, gazdaságának kutatására, megőrzésének elősegítésére 1991-ben kutatóintézetet hoztak létre. Az intézeten belül négy osztály (szociális-gazdasági kérdések osztálya; nyelvtudományi, irodalomtudományi és folklorisztikai osztály; történelemtudományi és etnográfiai; etnopedagógiai osztály), egy tudományos-folklorisztikai alap és három kerületi tudományos-folklorisztikai archívum működik. Ez utóbbiak közül a belojarszki archívumot a múlt évben tragikus hirtelenséggel eltávozott Schmidt Éva hozta létre és vezette áldozatos munkával több mint egy évtizeden át.

Az intézet nagyon aktív tevékenységet folytat, az utóbbi években sok tudományos kiadványt adtak ki. Itt találkoztam a manysi nyelv és kultúra kutatásának klasszikusával, Rombangyejevával, aki 75 éve ellenére meghatározó alakja az intézetnek. Beszélgetésünk során többször is kifejezte háláját a magyar népnek, amely a manysi és hanti nyelv olyan jeles kutatóit adta, mint Munkácsi Bernát, Kálmán Béla vagy a ma élők közül Honti László.

233