Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 3. szám - Pusztay János: Szibériai napló

az Ob és mellékfolyói (Tim, Vaszjugan, Kety, Parabel, Csaja) mellett élnek. Az északi és a déli szölkupokat a hantik választják el egymástól.

Aszölkupok főbb embertani jellemződ a lágy, egyenes haj, világos bőr; többségüknél a kelet-szibériai népekénél világosabb szem, elég gyakori a szürke; depigmentáció a haj színében is: uralkodó a barnásszőke árnyalat; mérsékelten kiugró járomcsont, alacsony homlok; ritka a lapos arc; rövidfejűek; alacsony termetűek (a férfiak átlagos magassága 157-160 cm); még a közepesen fejlett mongolredő (epikantusz) is ritka. Az egyes szölkup csoportok között azonban eltérések mutatkoznak. Végső soron a szölkupoknak három alapvető típusát lehet elkülöníteni: az Ob mentén a mérsékelten mongoloid, mezokefál, homorú oitú; a Taz és ritkábban a Turuhan mentén erősebben mongoloid, brachikefál, nagy fej- és arcméretekkel, a fenti típusénál kisebb mértékben homorú orr; a Tim mentén europeid típus, viszonylag világos pigmentáció, brachikefál, egyenes orr. A szölkupok köztes helyet foglalnak tehát el a szibériai mongoloidok és a kelet-európai világos europidok között.

A tömbben élő északi szölkupok központja Krasznoszelkupszk. Itt 1986- ban megalapították a Szevernij Kraj (Északi Táj) című újságot, amelyben időnként olvashatók (északi) szölkup nyelvű, elsősorban folklór szövegek. 1991 januárjától Krasznoszelkupszkban helyi rádió is működik orosz és szölkup nyelven. Ugyanitt 1990-ben helytöi’téneti múzeumot nyitottak meg, amelyet a szölkupok történetének, kultúrájának szenteltek.

Az írásbeliséget az 1930-as években teremtették meg a szölkupok számára. Ennek alapja az északi nyelvjárás volt. Az első szölkup ábécéskönyvet, ill. az első két osztály számára írt szölkup nyelvű számtankönyvet mind a tanulók, mind a tanítók részéről heves ellenállás fogadta. A tankönyvek ugyanis nem vették figyelembe a szölkup nyelv erős nyelvjárási tagoltságát. Ennek ellenére erőszakkal érvényben tartották a könyveket, s még 1953-ban is kiadták őket.

Nagyon fontos, milyen tankönyvekből tanulják a gyermekek az anyanyelvűket. Még az 1990-es években is általános gyakorlat volt, hogy „egyenköny- veket” állítottak össze minden nemzetiségi iskola számára, függetlenül a nemzeti sajátosságoktól. Az északi szölkup iskolák első és második osztálya számára kiadott olvasókönyv pl. eredeti szölkup szövegeket nem tartalmaz. Ezzel szemben tele van Leninről, a Szovjetunióról, az 1917-es forradalomról, a Téli Palotái'ól szóló szövegekkel. A szépirodalmat jelentéktelen szovjet írók, költők műveiből készült fordítások képviselik. A megváltozott idők szemlélete tükröződik viszont a déli szölkup iskolák első osztálya számára Tomszkban összeállított tankönyvön, amelyben a szerzők életközeli, többnyire folklórszövegeket közölnek. A déli szölkupoknak szánt tankönyveket a Tomszki terület 1989- ben létrehozott Északi kis népek asszociációja rendeli meg. A tankönyvek, valamint a szölkup pedagógusképzés alapját a tomszki főiskola Szölkup tanszéke által expedíciókban gyűjtött nyelvi anyaga szolgáltatja.

A szölkupok eredeti foglalkozása a halászat, vadászat és a réntartás.

Hiedelemviláguk alapját animisztikus elképzelések alkotják. Ősi hiedelemrendszerük megnyilvánulásai a sámánizmus és a totemizmus.

A sámán a nemzetség vezetője, szellemi vezére, az etnikus tudat őre; áldozópap; lélekvezető; jósló; gyógyító; költő, énekmondó. A sámánok képességeik szerint különböző csoportokba sorolhatók. Helyük a hierarchiában a sá226