Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 1. szám - Viola József: Gúzs az íróasztalon
- Egyelőre kiadó. Hajdú mosolyog. Végigtöröl a tartályon. Ingerlőén csillog és kellemesen benzinszagú a motor minden porcikája. Csikesz vizsgálgatja. Nem tud ellenállni: szorít egyet a kuplungon. A féket is kipróbálja és dudál egyet-kettőt. Elégedett.- Jó kis masina. Lehet, hogy én is veszek.- Hogyan? Már lemondott a velorexről? - kérdezi az író. Ezen nevetnek mind a hárman. Hajdú tekintete egy kissé csúfondáros is.- De menjünk beljebb! A lakásuk konyhaajtaja felé tessékeli az írót és Csikeszt. Kitálja előttük. Gyomorsavserkentő illatok. Odabent egy középkorú, elhízott asszony főzicsél. A mama. O is mosolyog. Az író nevén fennakad.- Én nagyon jól ismerem magukat még a Szakács Gábor utcából. Valamikor a lánykoromban mi is ott laktunk. Talán emlékszik a Méreiékre.- O, hogyne! Valóban ismerős a Hajduné arca. Igen, egy csomó férfitestvére volt. Ez is jó jelnek ígérkezik, legalábbis. Kellemes illatoktól átölelve ül az író a kínált székre, és úgy érzi magát, mint az elbitangolásból hazatérő bárány. A bőrtáskát szorosan a lábához parancsolja, mintha a kutyája volna.- A bátyjára is emlékszem. Hogy vannak a szülei?- Köszönöm szépen, megvannak. Az író egy tányéron meglátja a fasírozott hús pirosbarnán mosolygó gombócait. A közelükben egy öblös tál, benne a krumplisaláta friss halma: kun- korodó hagymaszeletek, vajszínű krumplikarikák és a bors rászórt fekete pora. Rákorog az író gyomra hangosan, de nem hallják meg, mert Csikesz épp elmondott viccén röhögnek. Különösen az asszony nyerít, szinte lemállik róla a vastag csípő. Hajdú Jenő elkomolyodik, erős szemöldöke alatt kihűl a kék pillantás. Nyugtalanítja a két vendég.- Mi járatban vagytok Náci?- Vállalsz-e, Jenő, írógépjavítást?- Mért ne vállalnék? Egyszerre könnyebbülnek meg, Csikesz is, meg Hajdú is, meg az író. A mama szélesen mosolyog. Időnként a tűzhelyhez fordul, tologat rajta, de inkább a beszélőket figyeli, a fiát. Csikesz az íróra mutat.- Neki volna egy rossz írógépe. A szerencsétlen nem tudja már, mit csináljon. Legutóbb egy... ivógép maszek csapta be. Éppen olyan rossz állapotban kapta vissza, ahogy odavitte. Hajdú arcán ragyogó barátság és jóindulat.- Na, nálam ilyen nem fordulhat elő! A mama se hagyja szó nélkül:- Egy írógépet nem szabad akárkihez vinni! Az író helyeslőén bólogat.- Én ezt nagyon jól tudom, dehát nem ismerek senkit. Ha a Jenő elvállalná a hogyishívjákját... a javítását, a folyamatos javítását, nagyon örülnék.- Lehet róla szó. Csikesz elégülten tekint az íróra. 0 megmondta.- Na, mit szól ehhez? 8
