Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 2. szám - Benkő Attila: Téli esték
M Senki se bírt aludni! (szünet) Egész éjjel jajgatott, a papáék nem értették, mi van vele, én meg csak reszkettem. Már virradt, mire elnémult. Nehéz volt a titkomat őrizni, de a mama megvert volna a prakkerral. {Belép L. Fény) L És mi lett a kecskegida bőréből? Na mi? M Szép cipőt csináltattak belőle, gombos, magas szárút. L Nem élt hiába, de én (leteszi a táskáját) elfelejtettem a vitamint beadni. (kiveszi a fiókból) Minden, ami fontos, benne van. M Már megint itt akarsz hagyni?! L A sarkvidékről jöttem vissza. Megsülök, ha nem veszed be, nézd, (megmutatja a tablettát) ezért csúszkáltam annyit. (M mondani akar valamit, de a szájába dugja) Sietnem kell. M (még nem nyelte le) Hova? L (kezében az üveggel) Egy korty tea... M (nem iszik, de nagyot nyel) Ha sietned kell, akkor siess haza, ne csavarogjál ilyenkor! L (visszateszi az üveget) Nem akarok kiabálni. En mindig terád várok. L (veszi a táskáját) Jövök, csak aludjál. (Integetve kimegy. Zene a sötétben) Hatodik látogatás (M egy összecsomózott lepedővel babrál. A derekán rongyos pokróc. A másik ágyon S fekszik félrefordulva, mint aki nem akar tudni semmiről. Belép L) M Kisfiam! De jó, hogy jössz. Nézd (mutatja), most született a baba! L Látom, (leteszi a táskáját és a kabátját) Szép kis pólyás. M (gügyögve) Már nem sírok... L (kiveszi M kezéből) Ilyen az igazi emlékezés... M Vigyázz, kiesik! L (kezdi kibogozni a lepedőt) Ez nem klinika. M Tudom, de nézd, milyen aranyos... (Bejön J nővér) J Mi az örömhír? (odamegy) M Szoptatós anya vagyok! L (mutatja a lepedőt J-nek) Ki kellene cserélni... M Adják vissza! J (M fölé hajolva) De a babát néha tisztába is kell tenni! L (hátulról pénzt csúsztat J zsebébe) Majd én betakarom. M (J-től) Hová viszi?! J (a polchoz megy) Nem lopom el, ne féljen. M Szoptatós anya vagyok! L Jaj, istenem... M Jaj nekem! (a párna csücskét csavargatja) J (hoz egy tiszta lepedőt a karján) Már itt is van. Psszt! Szunyókál. L (fanyar mosollyal) Köszönjük. J Majd magát is elringatom... (kimegy) L (ráteríti M-re a lepedőt, arra a pokrócot) Fel kell támasztani a fejedet. M Ne bántsd. L (kicsit megemeli) Mert leesik? M Csak a buta fej esik le. L Mint a néger muzsikusé. (Egy tűzoltókocsi szirénázik) M Nem tudom, hol vagyok. L Mit gondolsz? M Óbudán? (halkan énekelve) jöjjön ki Óbudára...” L Ott mulatok évek óta. M (szünet) Most mit csinálunk? L Várjuk a fürdetést. 153
