Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 11-12. szám - IMPORTIRODALOM - Hatiasvili Nodar: Hallod?... A csalogány... (filmszíndarab)
még mindig nincs itt” (idéz a ,Hikk dáma" című operából, hogy oldja a feszültséget. ) Dato: - Na, hogy tetszik? Gogi: - Még nem ártana gyakorolni egy kicsit... Mindketten felnevetnek, és hozzálátnak a kirakodáshoz. Némán dolgoznak. Mindenki fáradt, és a gondolataiba temetkezik. Miután végeznek a munkával, az emberek jó éjszakát kívánnak egymásnak és szétoszlanak. Gogi kezet nyújt Datonak. Gogi: -Jó éjszakát. Dato: - Jó éjt..., Gogi..., találkoztam Zsorával. Azt hittem, hogy a maguk oldalára állt, de nem..., ahogy mondta, üzletelni kezdett... Gogi: - Szóval üzletel... Értem... Nem igazán örülök neki... Dato: - Én sem... Hát akkor..., jó éjszakát! Kezet fognak és elválnak. Gogi a szobájában alszik. Látszik, hogy rémálmok gyötrik, mert hánykolódik az ágyában. Almában az irodájában van Nodarral. Gogi: - Ezzel kissé elvetetted a sulykot. A küszöbén állunk egy... Gogi kenetteljes hangon elkezdi kioktatni a barátját. Kényelmetlenül érzi magát a hangneme miatt, de az álombéli Gogi csak mondja a magáét: Gogi: - Le kell vetkó'znünk az előítéleteinket! Például azt, hogy a hivatalokban csak tolvaj gazembereket látunk. És ahhoz is hozzá kell szoknunk, hogy a pénz... Gogi határozott lépésekkel fel-alá járkál a szobában, és testéből hirtelen előlép Ramaz, aztán a főnöke, majd a többi hozzájuk hasonló alak, s energikusan elkezdenek a szobában masírozni. Gogi megtorpan, és álmélkodva bámulja őket. Ahogy a társadalom torzszülöttjei szaporodnak, Gogi szobájának falai leomlanak, s csak egy marad meg az ablakkal, amelyen Nodar kinéz. E folyamat során Gogi külseje is megváltozik, ismét a szakállas Gogi lesz. Gogi megkönnyebbülten az ablakra pillant és meglátja a jégcsapokat, amelyeket Nodar is lát. Nodar: - Gogi, hallod a vízcseppek kopogását...? És igen, Gogi hallja a vízcseppek kopogását, először csak halkan, majd egyre hangosabban, míg végül a hang szívdobogásba csap át. A hang erősödésével egy időben Ramaz és a többiek elkezdenek zsugorodni, s mikor az szívveréssé alakul, valamennyien patkánnyá változnak és szétszaladnak. Eltűnik minden. Tavaszi mezőn vagyunk. Hajnalodik. Kiscsikók kergetőznek a réten. Gogi lepkét kerget, Mari virágot szed. A futkározástól kimelegedve Gogi megszomjazik. Meglát egy kutat. Odafut, leereszti a vödröt a kútba. Mikor felhúzza, patkányokat talál benne. Nem hisz a szemének, alaposan szemügyre veszi őket, s csak akkor dobja vissza a vödröt a kútba, mikor meghallja a patkányok siví- tását. Kis idő múlva a kút gödörré változik, mélyén patkányok motoznak. Gogi váratlanul megnyugszik. A gyerekkorát látja, pajtásaival focizik az udvaron, ő a kapus. Az egyik csatár kapura lő, de a labda az ablakot találja el. Egy szempillantás alatt mindenki eltűnik. Mikor a betört ablak tulajdonosa meglátja Gogit, arra a következtetésre jut, hogy csak ő törhette be az üveget. Hamarosan Gogi izgatott édesanyja előtt állnak a lakásukban. A betört ablak tulajdonosa: - A fia betörte az ablakomat! 1057
