Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 2. szám - Varga Virág: Testkönyv
6. Világítsd át, világíts át! Súlytalanság az anyai térben, úszik, apró karjai tempóznak, ő a nem várt elem, olyannyira nem várt, hogy nem is adtál neki testet. S átsugárzik a szöveg-testen a hiány, mint röntgensugarak, s a félelem: a szétszórt fényben látom a bordák, a csípő, s a medence hajlatait. Össze kellene törni az ilyen szöveg tartószerkezeteit. Nem csírázik benne a vágy, s a lét sem. 7. A nők alapvetően mindig magukra maradnak a kérdéssel, hogy a szöveg folytatásában vajon kell-e hely egy harmadik, egyre nagyobb teret elfoglaló testnek. Minden gondozói illetve orvosi megszólalás befolyásra tesz szert az anya, illetve a magzat további történetében. S mivel a döntéshozásra gyakorolt befolyás hatalomgyakorlás, ezért a nők úgy válnak egy- személyű felelőssé, hogy a döntésüket valójában valamelyik fél (az apa, a családtagok, vagy az orvos) nyomása, hatása alatt hozták meg. 8. Mint formaiinba zárt embrió, szövegem nem növekszik tovább, csupán zsugorodik. Szavaim is szét fosztanak. Tejút csorog le ablakomra, s a föld méhe melegen piheg. Mégsem alkatom, mert sír, sír a meg-nem született. Felhasadt testedből lárvák kelnek ki. Lám mégis Anya vagyok. Atviláglok. 9. A férfi sem kárhoztatható arra, hogy története úgy formálódjon, hogy a nő a férfi akaratától független narratívát hozzon létre, így az Egyetemes Apa helyébe az Egyetemes Anya lépne. Az áldozat/tettes oppozíció váltogatása, amellyel a nők és a férfiak élnek, mikor önnarrációra nyílik lehetőségük, nos ez lesz/lenne összebékíthetetlenségük igazi alapja. 10. Kisfiam ne sírj, úgyis rossz és gonosz anyukád lennék. Apukád is mondta, hogy írónak is gondatlan vagyok, túl sűrű, túl sűrű ez a szöveg, nem értem, nem értelek. Szövegszeretkezés, szerelmes beszéd, a gyengédség grammatikája, test-írás, a testek párbeszéde latin borokkal fűszerezve... Mondd csak mire való? Vedd fel a vörös pulcsit, az jobban áll. 11. Az égbolthoz hasonlatos az a szöveg-világ, amely a kisgyermek fölött feszül, s az eget kezdetben a szülők, s elsősorban az anya alkotja meg. Ideális volna, ha a kisgyermek minél többet érintkezne az apai testtel is, s ekkor az apa nem idegen, saját világába behatoló testként értelmezné saját gyermekét. A rivalizáció és az Ödipusz-komplexus az én értelmezésemben nem a kisgyermek felől értelmezhető leghitelesebben, hanem az anya és az apa kettősében. Mivel látszólag az anya szeretete és vágya más irányt vesz, ezért az apát az a paranoid gondolat szállja meg, hogy a gyermek a helyére és életére tör. Innen ered a magyar nyelvben a ’kis jövevény’ szintagma is. Az apát be kell vonni a gondoskodásba, s a gyermek egyszerre fogja elsajátítani az anya és az apa nyelvét, s nem okoz meghason- lást (vagy kevésbé) a nők és férfiak szövegvilágának egyeztetése. 12. Táplállak téged, kis tested vacog, hószín testedet csillagok vasszögei rajzolják át. Milyen kegyetlen játék veszi kezdetét a születéskor, ha egy test nélküli test történetének is így kell elindulnia'? 13. A virtuális térben, ahol annyira összekeverednek szövegek, testek és nemek, s bárki úgy írja meg és írja le saját testét, úgy konstruálódik, ahogy tetszik, ebben a világban a nő még csak második nem sem lesz, hanem harmadik, negyedik vagy utolsó a nemek között. A biológiailag férfinak született felhasználó a neten található képanyagok alapján fogja magát nőként megkonstruálni, s ez a nőiség prostituálódásához vezet. Ha egy 110
