Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 11-12. szám - Széles Klára: "...rajtad a pillanat, ami a / világ?"

a most fölidézett címadó versre, hanem számos más darabra is. (Fölemelkedik, lebeg (25). Az elveszek, az összeköt (51)) Vagy inkább valamennyire?

Külön tanulmányra ösztönözhet a Bertók-féle versformák kérdése. A különböző' költó'i stádiumokban megtermó', megteremtett egyéni műfaj-változatok kérdése. Maga az, ahogyan és amiért belsó' okokból váltakozik, változik nála a (legtöbbször) legtisztább lírai megnyilatkozás-forma. S ami közben - a talán legismertebb, legnagyobb feltűnést, elismerést kiváltó - sajátos szonettformáját kialakította és mívelte, aközben és azután is a „próza” és „vers” közötti határterületen mindig szívesen és virtuóz teremtő erővel járt. Most is. Prózaverseket látunk itt, vagy inkább kötött formákat? Úgy vélem, hogy (miként a szófajták esetében, úgy itt is) áthágja a határokat. S ebből az átlépésből figyelemreméltó változatok születnek. Látásom szerint: verstörténetileg újak.

Könnyű nekifogni egy Bertók-tanulmánynak, de nem könnyű bekerekíteni. Végtelenbe ível. Kimeríthetetlennek bizonyul.

Eddig is ezt éreztem. De most, 2003-ban, azt élem meg, hogy tanúja lehetek egy költői pálya ritka szakaszának. A költő, mintha abba a stádiumba érkezett volna, mint a toronyépítő, aki immár elérte a kívánt magaslatot, s még mindig emelkedik előtte, vele a szint, az ég. Már kilöki, kilökheti maga alól az állványzatot, nincs szüksége örökölt eszközökre. Eszköztára magát teremti csudamód, s mintegy kifogyhatatlan bőségben, eredetiségben. Az eddig megtett útjából, életéből-szavaiból fakad, forrásként. Már ő maga a forrás. Elég akár három sora ahhoz, hogy utánozhatatlan merész, egyszerű világával, hangjával bűvöljön és gondolkodtasson.

..........................Az Úristen

n

em ott kezdődik, ahol te

végződsz. A krumpli krumpliból lesz.11

JEGYZETEK

1 Ki kérdez?. 18

2 Ahnev dobos bennem a láb. 52. Kiemelések: Sz. K.

3 l.vukns korsó. 11 Kiemelések: Sz. K.

4 Lehajolni a vödörért. 10. Kiemelések: Sz. K.

5 TU, 26. Kiemelések: Sz. K. Ugyanez a sajátos költó'i jelentésudvar, asszociáció-szövedék van jelen más versekben is. Egyidejűleg a megjelenés költői változatossága és sokarcúsága, vonatkozásrendszere külön gondolatmenetre érdemes. (.A tűfeieket I kapkodva veri át az esernyőkön,..." az az idő, amikor Megeredt a hó," - 41 hó", amely .sűrű öltésekkel / összevarrja a levegőt." Az ,pltés"-heí\ is kimondatlanul ott van a tű. Mint ahogy a „varrás” is aligha képzelhető el tű nélkül. (Akárha géptű nélkül.) A kiemelt Jűtartó”-keresés után, bizarr változatban: Jlyesmik jutnak eszedbe. / Meg az, hogy lekvérvarróeéo” Mivelhogy .Mennyi nyál, / mennyi elvarratlan szál..." (Holnapra. 8. Kiemelések: Sz. K.)

6 Téli. 29; Csukódna, nyílna. 39-40; Kötél. 41; Alagút, 43; Száraz, 45.

7 A város neve. 58-59.

8 Mennyi belőle mégis? 63; Most érti meg. 66; Fölmegy a padlásra, 68-69; A B.-i tenger, 70-71; O. ennivaló szörnyetegeim. 72-73; Köszönni kellene. 74-75 stb.

9 Zsombék. 15.

10 Valahol, valami. 65

11 Komoly. (16)

980