Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 11-12. szám - Serdián Miklós György: Ciprus
Visszafelé a sétálóutca irányába haladva, az irodalmi arcvonal élesben mutatkozik: leszakadt tetők, homokzsákok, ló'rések. Az adott látványtál' mintha nem kedvezne a megbékélésnek. Néhány lépéssel arrébb a Maronita Érsekség mellett, emléktábla tanúsítja, hogy Rimbaud építésvezetőként dolgozott a szigeten, miután búcsút mondott a költészetnek. Egy mellékutcában örmény nevű tulajdonos asztalosműhelyébe boti ok, de ettől sem fakadok sírva. Kedves fintora a helyiek nagyvonalúságának, hogy a ciprusi bankjegyeken ma is három nyelven áll a szöveg. Szép sorban: görögül, törökül és angolul. Kizárólag a dák gyűjtőnemzedék tájékoztatására. Török ugyanis gyakorlatilag nincs a környéken. A román bankszakértők helyett, akiknek az üzenet szól, szemmel láthatólag román lányok dolgoznak errefelé. A stricijeikkel együtt elvannak. A repülőtér kávézójában épp várják otthonról a friss húst. Jön is, akkor, amikor én elmegyek Eszembe jut a Ciprusi Múzeumból egy szarkofág, biztosan szűk lenne egy közepes méretű mai amerikai számára. A 3200 éves mérlegen pedig a hamburgerét se lehetne megmérni. Amit mondjuk mellé helyeznének a sírba. The Cyprus Museum Ereded In Memory Of Queen Victoria. A szajré egy része elment Londontownba, egy kis része itthon maradt. Mert az angolok, más mellett, ezt a problémát is elegánsan megoldották. A sziget másik felén 2004-ben ünnepük az Észak-Ciprusi Köztársaság fennállásának 21. Évfordulóját, ami Törökországon kívül vélhetően mindenkinek elkerüli a figyelmét. 939
