Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 9. szám - Sághy Miklós: A metafora szerepe a nyelvészetben
SAGHY MIKLÓS A metafora szerepe a nyelvészetben1 Dolgozatomban arra a kérdésre keresem a választ, milyen nehézségekkel kell szembenéznie a nyelvészeti metafora-kutatásnak, amennyiben az irodalmi metaforákat is be kívánja vonni az elemzendő jelenségek körébe. Munkám kiindulópontja Robert J. Di Pietro A metafora szerepe a nyelvészetben című tanulmánya, vizsgálatom célja pedig: megmutatni, hogy az abban megfogalmazódó elméleti igények mind a mai napig nem találtak, pontosabban: nem találhattak a nyelvészet módszertani keretei közt válaszra. Szándékom továbbá feltárni, milyen okokra vezethető vissza a nyelvelméleteknek ez a vakfoltja. Di Pietro A metafora szerepe a nyelvészetben című munkájában arra vállalkozik, hogy bemutassa, miért korlátozottak és félrevezetők azok a nyelv- elméletek, melyek nem adnak számot a metaforáról, pontosabban: melyek nem tárgyalják a metaforának az irodalomban és általánosságban a nyelvi jelek természetében betöltött szerepét. Érvelésében legelőször is olyan elméletírók dolgozatait idézi, mint pl. Thomas, Chafe, Browne, akik következetesen megkülönböztetik „szó szerinti” és „nem szó szerinti” fogalmát, és úgy vélik, e kategóriák alapján a nyelvi kifejezések maradék nélkül elhatárolhatók egymástól: „Számos filozófus és irodalmár sem tesz mást - írja Di Pietro -, mint feltételezi, hogy létezik szó szerinti értelem, s azt, hogy a legfőbb feladat annak tanulmányozása, hogyan lehet a szó szerinti értelemből az új jelentéseket levezetni. Thomas figyelemre méltó példákat ad arra, hogyan alakulnak ki a jelentés kiterjesztésével a szó szerinti és a nem szó szerinti jelentésből a metafora típusai és az alakzatokban gazdag nyelv. Thomas soha nem vonja kétségbe a szó szerinti-nem szó szerinti megkülönböztetésének érvényét. Browne hasonlóképpen diszkontinuitást ír le a metaforában, azaz »konfliktust a kifejezés konvencionális jelentése ... és retorikus jelentése közt... «”2. Di Pietro ezeket az elgondolásokat megkérdőjelezve fogalmazza meg hipotézisét, nevezetesen, hogy a szó szerinti és a metaforikus3 kifejezések között lényegében nincsen különbség, hiszen mindkét állítástípus ugyanazt a műveletet hajtja végre. Annak eldöntése, hogy egy állítás metaforikus vagy szó szerinti értelemben áll, attól a szövegvilágtól függ, melyben előfordul. „Ha azt állítjuk, hogy az egyik kifejezés »költői«, a másik »tudományos«, akkor különböző szövegvilágok szerint osztályoztuk őket, s nem szó szerinti és metaforikus jelentés között tettünk különbséget.”4 A szövegvilágok alapvető jellemvonásai pedig előfeltevés-rendszerükben gyökereznek. A természettudományos szövegek például gondosan megválogatott, tényekre alapozott metaforákra épülnek, mert 777
