Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 9. szám - Sághy Miklós: A metafora szerepe a nyelvészetben

és megragadhatatlanságát. Az elméleti előfeltevések módosítása ugyanakkor azt a veszélyt hordozhatná magában, hogy a tárgynyelv bizonytalanságai, többértelműségei beszivároghatnának a metanyelvi, azaz az elméleti konst- ruktumba, hiszen - ahogy arra Di Pietro rámutat - az elméletalkotás is nyelvi mozzanat, és ilyen értelemben alapvetően metaforikus. Ha azonban a nyelvészet engedne a tárgynyelv destruktív folyamatainak, akkor saját létjogosultságát kérdőjelezné meg, hiszen meggyőző és magyarázó ereje éppen a rendszer ismétlődéseinek, analógiáinak és hasonlóságainak felismerésében és rögzítésében áll. A szabályszerűségekről és egyértelműségekről történő lemondás a nyelvészeti elméletalkotás lehetőségének kétségbevonásával volna egyenértékű. Nyilvánvaló, hogy ez nem célja a szóban forgó tudományágnak. A metaforák teljes körű (beleértve a költői, ill. metanyelvi metaforákat) kutatása ezért, ha valaha meg is valósulhat a nyelvészet keretei közt, akkor annak alapvetően át kell írnia a nyelvelmélet fogalmát.

JEGYZETEK

1 Dolgozatom címe megegyezik Robert J. Di Pietro először 1977-ben publikált tanulmányának címével. E címadási gesztussal azt szeretném kifejezni, hogy dolgozatom sok tekintetben kapcsolódik a szóban forgó munka felvetéseihez és megoldási törekvéseihez.

2 Di Pietro, Robert J.: A metafora szerepe a nyelvészetben. In: Helikon. 1990/4. 491-497.

3 A nem szó szerinti (figurális) fogalma helyett azért használja Di Pietro a metaforikus terminust, mert úgy véli, hogy „a metonímia, szinekdoché, hiperbola, oximoron, és a többi alakzat mind vagy a hasonlatból, vagy a metaforából származnak” (i.m. 492).

4 i.m. 493.

5 „A nyelvi tények (...) empirikus általánosítás eredményei.” (Kiefer Ferenc: A nyelv- tudomány néhány tudományelméleti - módszertani kérdése I. In: Tertium non datur 2. 1985. 40.)

6 Di Pietro, Robert J.: A metafora szerepe a nyelvészetben. In: Helikon. 1990/4. 494.

7 Arisztotelész: Poétika. Magyar Helikon, Budapest, 1963. 58. Ford.: Sarkady János.

8 Példaként lehetne idézni Searle (1979) - róla még a későbbiekben lesz szó - vagy Black (1977) munkáit.

9 Saeed, John J.: Semantics. Blackwell, Oxford, 1997. 303.

10 Di Pietro, Robert J.: A metafora szerepe a nyelvészetben. In: Helikon. 1990/4. 496.

11 Black, Max: More about metaphors. In: Metaphor and tought. Cambridge University Press, Cambridge, 1992. 14-92.

12 Searle, John: Expression amd Meaning. Theory of Speach Acts. Cambridge University Press, Cambridge, 1979.

13 Searle modelljével és annak elméleti kérdéseivel a későbbiekben részletesebben foglalkozom.

14 Lakoff, G.-Johnson, M.: Metaphors we live by. University of Chicago Press, Chicago, 1980.

15 Pl. irodalomelméletben-. Nietzsche, Friedrich: Retorika. In: Az irodalom elméletei IV. Jelenkor Kiadó, Pécs, 1997. 5-49. ford.: Farkas Zsolt; nyelvészetben: Zlinszki A.: Aszóképekről. In: A magyar stilisztika útja. Gondolat, Budapest, 1961. 217-246.

16 Caron, Jean: Cognitive linguistics. In: Handbook of Pragmatics. Benjamin Publishing Company, Amsterdam/Philadelphia, 1995. 111.

17 Caron (1995) tanulmányában részletesen vázolja a kognitív nyelvészet és a generatív grammatika hasonlóságait és eltéréseit (i.m. 113-114).

18 Lakoff és Johnson a holt metafora kifejezés helyett elsősorban a konvencionális metafora terminust használja.

19 Johnson és Lakoff példáit idézi Saeed 1997: 16.

20 Például az ’elmélet építmény’ fogalmi (konceptuális) metaforára vezethetők vissza a tudományos érvelés olyan szófordulatai, mint: „ez alátámasztja az elméletet”, „az elmélet szilárd alapokon nyugszik” stb.

21 Kiefer Ferenc: A nyelvtudomány néhány tudományelméleti-módszertani kérdése II. In: Tertium non Datur 3. 1986. 42.

787