Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 9. szám - Sághy Miklós: A metafora szerepe a nyelvészetben
ménye, hogy a megfelelő magyarázat - legalábbis a szemantika így felfogott keretei közt - nem jöhet létre. Talán fölösleges szaporítani a példákat annak bemutatására, hogy a kiindulásként megfogalmazott nyelvelmélet számára miért jelent bizonytalansági és destruktív tényezőt a metafora. Szeretnék utalni arra, hogy az ilyen elméleti alapvetések markánsan megismétlik azt a- fentebb már leírt - különbségtételt, mely a nyelvet retorikára és logikára osztja, és hogy e két terület közül a szemantika szinte csak kizárólag az utóbbit kutatja, míg az előbbit elhanyagolja. Vagy a szó szerinti/nem szó szerinti (figurális) oppozíció-pár segítségével megfogalmazva: a szemantika a szó szerinti jelentéseket vizsgálja, irányultságát pedig feltehetőleg az a hit, pontosabban: elméleti előfeltevés vezérli, hogy a szó szerinti jelentések a kommunikációs helyzet ismerete nélkül is egyértelműen meghatározhatók, vagyis hogy a szó szerinti (mondat) jelentés teljes mértékben független attól a környezettől, melyben megjelenik. Searle ez irányú kutatásainak - hasonlóan az imént jellemzett elgondoláshoz - az a kiindulópontja, hogy a szó szerinti nyelvi megnyilatkozások igazságfeltételeinek, azaz jelentésének megadásához nincs szükségünk a kontextusra, ebből következően: a szó szerinti nyelvi kifejezések függetlenek a kontextustól.26 Ugyanakkor A macska a lábtörlőn van mondatot elemezve arra mutat rá Searle, hogy már a szó szerinti igazságfeltételeinek megadásakor számolni kell egy olyan feltételezéshalmazzal, mely nem kizárólag nyelvi természetű. Az idézett mondat által kifejezett tényállást ugyanis oly módon képzeljük el, hogy a macska is és a lábtörlő is a föld gravitációs terében helyezkedik el. Mi a helyzet azonban akkor, ha a macska és a lábtörlő is valahol a galaxisban lebegnek, egy gravitáció nélküli térben, és lassan forognak a tengelyük körül, hogy a macska néha fejjel lefelé kerül, de még mindig ugyanabban az elrendezésben, ahogy a gravitációs térben elképzeltük őket? Vajon ekkor is azt mondanánk, hogy a macska a lábtörlőn van? A gravitációs tér alatt-fólött dimenziót kijelölő funkciója nélkül? Searle válasza nemleges, és megállapítja, hogy A macska a lábtörlőn van mondat igazságfeltételeinek pontos megadásakor tekintettel kell lenni egy feltételezéshalmazra, mely a mondat interpretációjának hátteréül szolgál (a szóban forgó mondat esetében például itt jelenik meg az az információ, hogy a macska és a szőnyeg a Föld gravitációs terében van). Azaz a szó szerinti jelentések csakis egy feltételezéshalmaz viszonylatában, kontextusában értelmezhetőek, és ebben az értelemben a szó szerinti kijelentéseket nem tekinthetjük függetleneknek a kontextustól.27 Vagy vegyük szemügyre Rumelhart példáját: (3) A rendőr fölemelte a kezét, és megállította a kocsit. E mondat értelmezésekor olyan feltételezéshalmazra van szükségünk, mely tartalmazza: egy kocsinak van vezetője, a rendőrök kézfeltartással állítják meg az autókat, a kocsi akkor áll meg, ha a sofőr lenyomja a féket stb. Ám egészen más igazságfeltételeket határozna meg, ha a feltételezéshalmaz- mondjuk - azt tartalmazná, hogy a kocsit nem vezette senki, a rendőr valójában az álruhás Superman volt, aki puszta kézzel fékezte meg a száguldó autót.28 782
