Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 1. szám - Kuntár Lajos: Néhány ecsetvonás Pável Ágoston portréjához

szerint Pável „A Tanácsköztársaság dombóvári stigmájával büntetésből került Szombathelyre.”9 Véleményem szerint Kárpáti Kelemenék nem ütöttek „szé­gyenbélyeget” Pávelra, illetve csak olyan kis méretűt, amely a Szombathelyre helyezéssel láthatatlanná vált. A „dombóvári stigma” következtében Pável portréjára került élénk színt el kell hagyni, de legalábbis erősen halványítani! A költészetére utaló ecsetvonások Pável Ágoston halálának 50. évfordulója alkalmából - teljességre nem töre­kedve — összeállítottam a „Vasi Szemle” részére a volt szerkesztője utóéletét.10 Az írásomban foglaltak tényként bizonyítják, hogy megyénk közelmúltjának nincs még egy olyan nevezetessége, akinek az utóélete olyan erős gyökerű, te­hát valószínűsíthetően sokáig fennmaradó lesz, mint Pável Ágostoné. A fel- tételezésemet igazolja az az észrevételem, hogy a fél évszázada lezárult életmű részterületeinek teljes feldolgozása még várat magára. Vagyis: a saját tevé­kenysége és annak mások értékelése alapján festett Pável-portréról még hiá­nyoznak ecsetvonások. A Tilcsikné Pásztor Ágnes által összeállított, s a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár által megjelentetett Pável Ágoston bibliográfia11 jól szemlélteti a vele kapcsolatos irodalom nagyságát, benne az életmű egyes területei értékeléséről eddig megjelent publikációk nagy számát, pedig - a megítélésem szerint - az illetékes szakembereknek még lenne mondanivalója, például: a tanári, a szerkesztői munkájáról és a költészetéről. Ez utóbbival kapcsolatban a versajánlásaira hívom ezúttal fel a figyelmet. Ismeretes, hogy Pável a verseinek javát két kötetben tette közzé: az 1932- ben megjelent „Vak völgy ölén zsolozsmázok” és az 1935-ben kiadott „Fel­gyújtott erdő” címűben. Szokása a költőknek, hogy egy-egy versüket annak, vagy azoknak a személyeknek ajánlják, akikre gondoltak az ihlet perceiben. A versajánlások­ban a költők ki tárulkoznak, feltárják bensőséges kapcsolataikat. Ha ismerjük a verssel megajándékozott személyeket, könnyebben megértjük a költő mon­danivalóját az adott versében. Mivel nem vagyok esztéta, nem értékelem, csak ismertetem a fák völgy ölén így zsolozsmázok” című kötet ajánlásait. Pável ebben a könyvében hatvan versét jelentette meg, s közülük tizennégyet ajánlott valakinek. A feleségének egy egész ciklust ezzel a szöveggel: feleségemnek szeretettel izenem ezekben a versekben, hogy itt minden az övé s hogy régi vergődéseim, új lázaim és nyugtalanságaim mindig csak őt keresték.” További ajánlások a kötetben található sorrendben: Mécs Lászlónak, az új apostolok apostolának Székely Lászlónak, az Isten-tenyér pereméről Pál Gézának, a kulisszák mögé bújt gyermekkori jóbarátnak Ősz Istvánnak, az őszi derek, őszi bánat ezüsthúrú poétájának Weöres Sándornak, ki megtalálta bozótba menekült labdámat, s új szök- kelésekkel tovább gurította Bárdost Németh Jánosnak, az Isten rádiósának 77

Next

/
Thumbnails
Contents