Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 7-8. szám - Solt Kornél: Amikor az író téved...

JEGYZETEK

1 Kulcsár Szabó Ernő': „A fordítás »antihumanizmusa«”. Alföld, 1999/2., 55. - Marilyn Gaddis Ross szerint J...] a fordítás azért lehetséges, mert a kommunikáció lehetséges.” (»Introduction« to Language and. Communication. An Interdisciplinary Journal. Vol. 10., No. 1., 1990, 1.)

Fölteszi a kérdést: hogyan lehetséges a nyelvek közötti jelentésátvitel? Majd így válaszol: Jizt nem tudják sem a nyelvészek, sem a fordítók, de megcsinálják [...]” (9-10)

2 A hibák gyakran rövidek. így a fordításuk is az. Példáim is többnyire rövidek lesznek, de emlékszem Dosztojevszkij kedvenc szavajárására: ,/\ részleteket, főleg a részleteket." (A Karamazov testvérek. Ford.: Makai Imre. Európa, Budapest, 1982., II. kötet 436.) - Az apró fordításrészletek is fontosak lehetnek.

3 Alexandre Dumas: Les trois Musquetaires. Louis Conard, Paris, 1922.

4 Alexandre Dumas: A három testőr. Ford.: Csatlós János. Európa, Budapest, 1989.

5 Alexandre Dumas: The Three Musketeers. A fordító neve nincs föltüntetve. T. Nelson and Sons, London, 1907.

6 Alexandre Dumas: Die drei Musketiere. Ford.: Herbert Bräuning. Rütten und Loening, Berlin, 6. Aufl., 1972.

7 Alexandre Dumas: The Three Musketiers. Ford.: William Barrow. Kiadta: David Coward. Oxford University Press, World’s Classic, Oxford-New York, 1991.

8 Vladimir Nabokov: Lolita. Ford.: Békés Pál. Árkádia, Budapest, 1987.

9 Lev Nyikolajevics Tolsztoj: Anna Karenyina. Karta Moldovjenyaszke, Kisinyov, 1985.

10 Az írói tévedések a tárgya az „Amikor a Vénusz este fölkel nyugaton. Hibázó klasszikusok.” című írásomnak. Forrás, 2002/3., 121-123.

11 Leo Tolstoy: Anna Karenina. Ford.: Louise és Aymler Maude. Wordsworth Classics, Hertfordshire, 1999.

12 Ezt fejti ki egy, a szállóigéket tárgyaló kitűnő' könyv is, éspedig Giuseppe Fumagalli: Chi l’ha detto? Ulrico Koepli, Milano, Decimo Edizione, évsz. n.

13 John Galsworthy: A Forsyte-Saga. Fordították: Szabó Magda és Szobotka Tibor, Európa, Budapest, 1960.

14 John Galsworthy: The Forsyte Saga. William Heinemann, London, 1926.

15 Megnéztem egy német és egy orosz fordítást. Mindkettő megőrizte Soames dadogását: stotterte”, illetve ^zapinajasz”.

16 David Lodge: The Art of Fiction. Seeker and Wartburg, London, 1992., 122.

17 Sajnos, ma is aktuálisak Bor Ambrus szavai: J’rózaelemzésre nem szokás vállalkozni [...] És végképp nem szokás szót vesztegetni a műfordításra. A prózafordítót a kritika, az irodalmi közvélemény, az olvasó - tolmáccsá degradálta [...!' Bor Ambrus: „Örült beszéd, őrült beszéd?” Nagyvilág, 1989/4., 1392-1395. - Az idézet az 1394. oldalon.

18 Egyetértek Geoff Benningtonnal és lan McLeoddel, akik szerint: ,A szerényen önmegtagadó, tisztelettudó és irgalmas fordítás - valójában - nem más, mint a fordítás halála.” Ok fordították le angolra Jacques Derrida egyik híres könyvét. És ezen művükben, a The Truth in Painting (University of Chicago Press, Chicago, 1987) előszavában írták le találó szavaikat.

650