Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 1. szám - DÉLSZLÁV IRODALOM - Radoslav Bratić: A sakkjátszma
az a pár bábuja, amelyet Grigorije nem érkezett leszedni. Mindketten azt hitték, hogy győztek. Gospava asszony pedig - ezúttal is a bíró szerepében - csak legyintett: ,Á, közöttük mindig döntetlen a parti vége!” Olyan pusztaság maradt körülöttük és bennük, annyi volt a levágott fej és a kiontott vér, mintha azon a délutánon valóban a hercegovinai felkelés viharzott volna el. Mintha a híres nevesinjei puska dörgött volna, nem pedig egyszerű sakkjátszma zajlott, amit a tanítónk hozott divatba Biáben. Sok kibic is akadt, felváltva buzdították hol Grigorijét, hol Szimátot, akárha újabb felkelésre, újabb háborúskodásra áhítoztak volna maguk is. Vagy pedig mindez csak úgy tűnik a kuckóból leskeló'dó' gyerkőcnek, aki állandóan attól szepeg, nehogy őt okolják minden búért-bajért, ami Biáben és környékén előadódhat. Fordította: BORBÉLY JÁNOS Radoslav Bratié (1948) több regény, elbeszéléskötet és dráma szerzője, jelentős szerb irodalmi folyóiratok (Knjiáevna reó, Knjizevnost, Relations) munkatársa, szerkesztője. Jelenleg a belgrádi Stubovi Kulture Kiadóvállalat sorozatvezetője. Smrt spasitelja (A megváltó halála, 1973) és a Sumnja u biografiju (Gyanús életrajz, 1980) című regényeiért Mladost- illetve Isidora Sekulié-díjat kapott. Slika bez oca (Egy fotó apa nélkül, 1985) című novelláskötetét Andrié-díjjal jutalmazták. írásaiban hercegovinai szülőföldjének alakjai és témái foglalkoztatják. Ilyen a Strah od zvona (A félelmetes harangszó) című, újabb keletű kötetéből való Sakkjátszma is, amely annyira érzékletesen példázza az örökös villongások között egymás mellett élő balkáni népek mentalitását, az ottani ellentétek történelmi gyökereit és az események körforgásszerű megismétlődését napjainkban is. (A ford.) 60
