Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 5. szám - Zombor Béla: Szobrászok (vers)
ZOMBOR BÉLA Szobrászok (Zsennyére) •Rándítottunk fából-kőból /nunk-tartó tömbös Égből Sugár-arcot dacos garral Sikló élű húsz ujjunkkal Sarabolva szikrát szívre Atfaragni görcsünk végre Aföpon-éjen pillés vágyon Döntött-hazug Tudásfákon - Ott sorjáznak nálad Uram Ráformálod fényük ha van Énük hogyha fölös portól .Kalodázott jaj szavunktól Nem repedhet ami márvány Amíg védó'n köldökpányvád Roti ide s Hozzád mindük 480
/