Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 5. szám - Varga Virág: Recidíva

10. Nőként olvasni. Talán az olvasást fel kellene függeszteni. De mit tehet­nék? Ha óhatatlan beszél a test, s a sárga tapéta rajzolata olvasójának mond (én vagyok az). 11. Marad a felszabdalt test, a szerelmi történeteket nem bírja hát el ez a papír. Legyen felszabdalt az inak kuszáit vadonja, ha tabula rasa nem lehet többé. 12. Ha a betű öl, a fonetika, a belső artikuláció a felbujtó. Innen az írás paro- disztikus jellege. 13. Felderítetlen kontinens a női test? Felfedezők helyett konkvisztádorok lép­tek e földre. Am egy betűvel legyen több a testem, mint hogy felnyíljon az igazság, tanítsátok kérlek a csöndre akként, hogy a test is hallgasson. 14. Én a vágyról akartam írni, ami a nőt és a férfit egyaránt megérinti. De vágy helyett... magam vagyok a hiátus. Am nem várok olvasóra, mely kitölt. 15. Ha az anyaság is csak egy konstrukció, mely a férfit is anyává teheti, akkor a nőiség kettőssége elhagy - és nem vigasztal. 16. A lét házába bújnék, azonban ez már nem idéz fel semmit. Elveszteni az anyanyelvet (amely apai jogú). Talán ez a ház maga a némaság. Ott egyedül lenni. 17. Visszaszületni. 400

Next

/
Thumbnails
Contents