Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 4. szám - Szabó Endre: Magyar etüdök
Ebben a versben igen jellegzetesen érvényesül a weöresi tudatosság. Az első sor itt kétütemű nyolcas (bár vehetnénk felező tizenkettesnek is, melyben az a két négy szótagos ütem megnyúlik kissé [lásd Mese!]). Az első sor tehát ütemhangsúlyos. A második sor azonban egyértelműen időmértékes. (Bár ezt is tekinthetjük kétütemű nyolcasnak, melyben a sor első két szótagja felaprózódik négyre.) Ha azonban a valós helyzetet vizsgáljuk, akkor a legkézenfekvőbb, ha a második sorban a dispondeusok (---------------) első felét proc eleuzmatikusnak (u u u u) vesszük. Ebben az esetben nyilvánvaló, hogy a kevert versnek arról a fajtájáról van szó, amikor ütemhangsúlyos és időmértékes sorok váltakoznak egymással (egyébként a 4x2 sorban minden esetben). A dispondeusok és a proceleuzmatikusok váltakozásának célszerűségét nem lehet elvitatni. Az „aprózás” ugyanis a kicsi patak ill. a vízicsibe esetében célszerű, a verslábak imitativ szerepét emeli ki (lásd ... ,gyorsaságot, frissességet ad a négy rövid, a proceleuzmatikus!”18). Egymás után következik a ciklusban a 24-es Rossz falu Nagybordás kezdősorú és az All a ladik Tiszarévnél kezdősorú kevert vers. Méghozzá azonos szerkezetűek. A versek első fele ütemhangsúlyos, második fele egy jellegzetes versláb. De nézzük a verseket! 24. Rossz falu Nagybordás Rossz falu Nagybordás, — uu — 3/3 verje a jégomlás, — u u — 3/3 ott se leszek én kondás. — u u u |----------4/3 J ó falu Kondorszék, — u u — 3/3 ott bizony ellaknék, — u u — 3/3 szeretőt is ott kapnék. u u — u----------4/3 A kétütemű hatosokból ill. hetesekből álló vers első ütemében is van bizonyos rendszeresség. Az első két sorban daktilus (— u u), a harmadik sorban ennek egy rövid szótaggal megnövelt változata az első paion (— u u u) szerepel. A második három sor első és második sora is egy-egy daktilus, harmadik sora azonban szintén egy különleges összetett versláb, a harmadik paion (u u—u) (harmadik sor!). Minden sor második üteme azonban azonos: egy-egy molossus: (-----------). Ez a hatsoros költemény is tekinthető ősi hetesnek. Olyan hetesnek, amelyben az első és második, ill. a negyedik és ötödik sorban a hetes első - négy szótagos - üteme három szótagra szűkül. A sorok első ütemei ereszkedő lejtésűek (kivétel ez alól az utolsó sor). Bizonyos rendszerességet is mutatnak, mert minden harmadik sorban a daktilus bővül egy rövid szótaggal, és így első paion lesz belőle. Tulajdonképpen ezért nevezhetjük ezt a költeményt kevert ritmusúnak. Lássuk a következő verset! 25. Áll a ladik Tiszarévnél All a ladik Tiszarévnél, — u u — u u------4/ 4 benne ül az öreg éjfél, — u u u u u------4/ 4 odvasabb a magas égnél,---CJ — u u u------4/ 4 áll a ladik Tiszarévnél. — u u--u u------4/ 4 364