Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 3. szám - Bíró Zsófia: "Félre vers, tsalád, ima"
BÍRÓ ZSÓFIA „Félre vers, tsalád, ima” LÓNYAY ERZSÉBET ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA Egy ismeretlen poetria tíz verse, teljes neve nélkül, Psyché jelzéssel bukkant elő egy vegyes, régi kéziratkötegből 1964-ben. A további kutatás számos eredményt hozott: 1970-ben talán egész oeuvre-je, továbbá neve és élettörténete is napvilágra került. A reformkor valószínűleg egyik legtalányosabb és legkülönösebb személyisége lehetett Lónyay Erzsébet Mária Psyché, akinek puszta létezéséről is csak néhány évtizeddel ezelőtt szerzett tudomást az irodalomtörténet Weöres Sándor jóvoltából. Különös életművel állunk szemben, melyet teljességgel megérinteni és átérezni csak a meglehetősen kalandos életút ismeretében lehetséges. Lónyay Erzsébet 1795. január 27-én született Nagylónyán. Ereiben felmenőinek mindkét részéről nemesi vér csörgedezett: apja gróf Lónyay János volhiniai és moldáviai fejedelem, anyja Nyíri Borbála törvénytelen cigánylány, nagy valószínűséggel Szindel cigánykirály leszármazottja volt, akit az egyik Mailath gróf adoptált. Az 1789-ben kötött házasság különös keveredése kultúráknak, nemzeteknek, társadalmi osztályoknak és nem utolsó sorban tudo- mánynak-művészetnek is - a szittya fejedelem csillagász és asztrológus, a cigány-királykisasszony pedig mestere az orgonának, zongorának, cimbalomnak. A szokatlan idillnek csak Bihari János, a kor leghíresebb roma hegedűsének felbukkanása vetett véget. A két cigány őstehetség ugyanis nem csak művészi tekintetben talált egymásra. A közös muzsikálás szöktetéssé fajult (1798), a két zabolátlan géniusz meg sem állt a miskolci Bihari-rokonokig, ahová az akkor három éves Erzsébetet is magukkal vitték. Katasztrofális anyagi helyzetüket (a zeneművészet akkoriban sem volt kifizetődő) csak súlyosbította a szülők pereskedése, az anya betegsége, majd halála (1801). Erzsébet a Bihari-rokonság orákulumához, a világcsavargó öreg oláhcigányhoz, Miskóczi Tódorhoz került, hiszen apja már évekkel ezelőtt feledést talált másodszülött gyermeke elvesztése felett érzett bánatára második felesége, Charlotte Neipperg-Montenuovo vállán. A kis romnyi kora gyermekéveit hol Tódor cigányéinál, hol a szomszédos Nagy cipészmesteréknél töltötte, hol gyermekkori barátja és első szerelme, Pindarosz legelső magyar méltatója, Ungvárnémeti Tóth László tanítgatta a betűvetés fortélyaira. 1804-1807-ig gyámja, a Mailath-család legjobb barátja és tanácsadója, Dessewffy József politikus-költő segítségének köszönhetően a regensburgi dominikánus apácák Sienai Szent Katalinról elnevezett leánynevelő intézetében nevelkedett. A gyűlölt zárda után ismét falujába került, ahol azonban apja szélütésének, 256
