Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 2. szám - "VALAMIT VISZ A VÍZ" - Lőrincz Zoltán: "...az ég alatt levő vizek..."

kasztó csodák. Az ábrázolások ó'stípusa Mózes, amikor a pusztai vándorlás során szomjazó népe számára vizet fakaszt a sziklából (2 Móz 17, 4 Móz 20). Több szent legendájában megtalálható ez az elem: Szent Péter, Szent Bonifác. Giotto festményciklusa az assisi felsőtemplomban Ferenc életét jeleníti meg. Legendája szerint az egyik kép azt mutatja: ,Midőn boldog Ferenc felhágott egy hegyre egy szegény ember szamarának hátán, valami betegség miatt, s a nevezett ember, akit a szomjhalál környékezett, vízért könyörgött, Ferenc fakasztott neki egy kőből, mely sem azelőtt nem volt ott, sem azután nem látták.” A kép jobb oldalán leboruló ivó férfit Vasari tette híressé, amikor ezt mondja: „a szomjazót, akin teljes elevenségében látszik a víz utáni vágyakozás.”

A magyar emlékanyag több szép sorozata Szent László Árpád-házi királyt (1046 k.-1095) a kunok elleni harcok hőseként mutatja be, amikor imádságának hatására a szikla meghasad az üldöző ellenség előtt, illetve „magyar Mózesaként a sziklából vizet fakaszt.

Magyarpolány plébániatemplomát az egyesített heinrichaui (sziléziai) és zirci cisztercita apátság Szent László király tiszteletére 1761-től építette. A templom szentélyét a hajótól elválasztó diadalív latin nyelvű szövege tudósít az építkezés körülményeiről: „Isten dicséretére és a nép üdvösségére emeltette, Szent László király tiszteletére és a háromszemélyű egy Isten dicsőségére díszítette és ünnepélyesen felszentelte Konstantin zirci apát 1769.” A főoltárt egy baldachinos oltárépítmény jelenti, amit lomb- és virágfüzérek, angyalok alakjai díszítenek. Az oltárkép a magyaros ruhában, fején koronát viselő Szent László királyt mutatja be, amint vizet fakaszt a sziklából. (M. Raub, 1779)

Szent Flóriánt egy vizesvödörrel (korsó) ábrázolják, mivel legendája szerint egy égő házat mentett ki a lángokból. O a tizennégy segítő szent egyike: tűzvészben és szárazságban. A tűzoltók és kéményseprők patrónusa. 304-ben a Diocletianus császár alatti keresztényüldözések idején - egy malomkőhöz kötözve - az Enus folyóba dobták. Halálának színhelyétől nem messze, sírja fölé épült a felső-ausztriai Sankt Florian apátság. A magyarországi provinciális barokkban igen kedvelt volt szobrának állítása, a sorozatos tűzvészek ellen oltalmat keresők hálájaként. A kőszegi Szent Flórián téren álló szobron egy angyal vizet borít a szent lábánál található lángokban álló épületre. A posztamens latin nyelvű felirata: „Cives Ginsiensis Incendio Adflictati Tutelae Divi Floriani Domos Suas Voverunt MDCCCX” (Kőszeg polgárai Szent Flóriánnak ajánlják házaikat, aki megoltalmaz a tűz pusztításától 1810). A város déli kapujának egyik hídfőszobra, a Városház utca 5. szám alatti épület íves falfülkéjében Nepomuki Szent János a haldoklók, gyónási titkok és - számunkra most ez a lényeges - a vízen veszélybe jutottak védőszentje. A szentet 1393-ban IV. Vencel az egyház melletti bátor kiállása miatt megkínoztatta, és a Moldvába dobatta. Legendája szerint halálát még a gyónási titok megtartása is okozhatta. Ezért kerülhetett a következő idézet a kőszegi szobor talapzatára: ,.Akiknek megbocsátjátok a bűneit, azok bocsánatot nyernek, akikéit pedig megtartjátok, azoknak a bűnei megmaradnak.” (Jn 20,23)

1729-ben szentté avatták, és ettől kezdve számtalan ábrázolásban mutatták be tetteit. Az álló figura (1723-29) jobb kezében legfontosabb attribútumát, a feszületet tartja, míg baljában a vértanúságát idéző pálmaágat emeli

174