Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 11-12. szám - Solt Kornél: Fordítási hiba és az olvasó védelme

pláne javítása. (Évente - gondolom — legalább félezer új magyar regényfordítás jelenik meg. Ezeket nem javíthatják fordítási szempontból a kiadók.)

De van egy szűk terület, ahol szeretném kifejezni az olvasók (és a magam) reménységét — mégpedig éppen a kiadókba vetett reménységemet:

Mert azt, hogy a kiadó önzetlenségből vállalja a regényfordítások egy sokkal szőkébb körét illetően a fordítási hibák (persze csak a valóban súlyosak) lábjegyzetekben történő kijavítását - már el lehet várni. Milyen sajátosságokkal tudnám jellemezni ezt a „szőkébb kört”? A mű beletartozik a Nagy Klasz- szikus Regényirodalomba. Fordítása is a Magyar Regényirodalom Nagy Klasz- szikus Fordításai közé tartozik. (A fordító gyakran már nem javíthat, mert mindannyiunk nagy veszteségére már eltávozott körünkből.) Az adott hiba pedig meglehetősen súlyos. Ezeknek a műveknek a száma messze száz alatt van - összesen, tehát valóban „szűk kör”. Természetesen jövőbeni, majdani, újabb kiadásokra gondolok és olyan nagy művekre, amelyeket (szerencsénkre) már korábban kitűnően lefordítottak és amelyek „újabb lefordítása” - például 100 éven belül - teljességgel felesleges lenne. Olyan művekre gondolok, amilyenek például a Holt lelkek, az A Forsyte-Saga, az Anna Karenina. (Ezekben, és társaikban enormis fordítói munka fekszik.)

Hadd téijek rá az imént említett művekben talált egy-egy fordítási hibára.

Az 1930-as években olvastam először a nagyszerű Holt lelkeket. Nagy hatással volt rám. 1989 körül egy példányát10 ismét kézbe vettem. Szinte magától nyílt ki a 139. oldalon, ahol éppen arról van szó, hogy Csicsikovot, aki holt lelkekre vonatkozó szerződéseket akar hitelesíttetni a bíróságon, valaki bevezeti

„[...] az elnöki irodába, ahol csupa öblös, kényelmes karosszék volt, s az egyikben, szemben a tükörrel, [...] az asztalnál ült az elnök [...]”

Néhány sorral később kiderül, hogy

„[...] az elnök nincs egyedül, ott ül nála Szobakevics, akit egészen eltakart a tükör [...]”

Megvallom, nem értettem a „tükörjelenetet”. Az eredeti műben11 és több fordításában kellett utánanéznem, amíg sikerült ezt a rejtélyt megfejtenem: A ,fükör" oroszul ,perkalo", de nem ez a szó olvasható Gogol szövegében, hanem a zercalo” szó, ez pedig egészen mást jelent: az igazságszolgáltatás szimbólumát, egy sassal díszített, háromoldalú üveggúlát, rajta Nagy Péter több ukáza. így a kérdéses jelenet rögtön érthetővé válik. De a magyar szöveg olvasója reménytelen helyzetben van. A remek fordítás későbbi kiadása esetén jegyzetben javítani kellene ezt a hibát.

Más. Van egy kitűnő A Forsyte-Sagánk.'2 Magyarra fordítása13 kolosszális feladat volt. Értékén mit sem változtat az, hogy egy hibát találtam benne. Michael Mont szerelmét, Fleurt csónakon viszi át a folyón. Közben udvarol és ezért rosszul evez. Angolul is úgy mondják mint magyarul, amit vét: „rákot fog” - ,paught a little crab". Az utóbbi kifejezés áll az angol eredetiben. (900)

1035