Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 9. szám - Pusztay János: A gyökerek (Baltikumi napló II.)
Június 30. (szerda) A reggeli után búcsút vettem Bereczkiéktől, s Virtsuba, a tőlük mintegy 40 km-re fekvő tengerparti kisvárosba mentem. A városka kikötőjében kellett találkoznom a másnap kezdődő konferencia résztvevőivel, akikkel együtt keltünk át a komphajón Muhu szigetére. A kompon nagyobb részt külföldi, főleg finn rendszámú autók: a finnek is felfedezték Saaremaa-t, sokuknak van ott nyaralója. Félórás hajókázás után kikötöttünk Kuivastuban, s onnan elindult a konferencia-résztvevők kocsikaravánja (egy mikrobusz, s négy személy- gépkocsi) Muhu szigetén át Észtország legnagyobb szigetére, Saaremaa-ra. (A Saaremaa név egyébként szigetországot, szigeti tartományt jelent.) Muhut és Saaremaa-t az itt sekély vizű tengerben egy töltésre épült néhány kilométeres út köti össze. A konferencia a sziget nyugati végében lévő Loonában, egy — a térképen sem szereplő — udvarház jellegű épületben volt. Saaremaa, mint már említettem, Észtország lgnagyobb szigete, területe 2673 km2. Fiatal sziget, kialakulása mintegy 12-13 ezer éve kezdődött meg, amikor a mai sziget egyes részei a vízszint fölé emelkedtek. Területének közel felét erdő borítja. Földje köves, ezért mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas. Különösen gazdag a sziget növény- és madárvilága. Észtország növényfajainak 80%-a, több mint 900, megtalálható itt. Madárfajokat egyedül a Vil- sandi Nemzeti Parkban 200 fölött számoltak. A sziget számos tava közül egyedülálló természeti jelenség a Kaali tó, amely a sziget fővárosától, Kures- saaretól 19 km-re van északkeleti irányban. A tó mintegy 3500 évvel ezelőtt egy kb. 1000 tonna tömegű meteorit becsapódásakor keletkezett. A becsapódás sebességét 20 km/sec-re teszik. A fő kráter átmérője 110 méter, legnagyobb mélysége 16 méter, s egy 3-7 méter magas, sáncszerű képződmény övezi. A kráterben elhelyezkedő tó 40-60 méter átmérőjű, legnagyobb mélysége 6 méter. A tó közelében ún. oldalkráterek is találhatók. Saaremaa lakóinak száma 38 ezer körül van. A legrégibb emberi településnyomok a Kr. e. IV évezredtől datálódnak. A Kr. u. II. évezred elején, amikor Saaremaa az Os-Észtország (Muinas Eesti) egyik tartománya volt, a szigeten nagy várat építettek. A skandináv szagák a X. századtól említik a szigetet Eysysla néven. Mai nevének első előfordulása Sarma alakban 1490-ből való. Saaremaa a korai észt történelem egyik legfontosabb eseményének, az észtek 1208-1227 között vívott ún. ősi szabadságharcának sorsdöntő színtere volt. III. Ince pápa 1202-ben keresztes háborút hirdetett a Mária országának elnevezett terület, a későbbi O-Livónia keresztény hitre térítése (egyértelműbben fogalmazva: elfoglalása) érdekében. (1996-ban azután a külföldieknek, köztük államfőknek is adható kitüntetést, a Maarjamaa Rist-et Mária országáról nevezték el: Mária országa keresztje.) A terv megvalósításával a Livónia püspökének már 1199-ben kinevezett Albert püspököt bízta meg. Egyúttal Rigában megalakult a Kardtestvérek (vagy Kardhordozók) Lovagrendje. (Ez a lovagrend majd 1237-ben egyesül a Német Lovagrenddel, így jön létre a Livóniai Lovagrend.) A Kardtestvérek Lovagrendje 1208-ban megtámadta az észt tartományokat. Ezzel megkezdődött az észtek ősi szabadságharca. 1217- ben az egyesített észt csapatok vereséget szenvednek. 1219-ben az Albert livóniai püspök hívására érkező II. Valdemár dán király elfoglalja Észtországot és megalapítja Tallinnt. (A város neve őrzi ezt a tényt, hiszen a Tallinn 801
