Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 7-8. szám - Tóth Wanda-Szemethy Imre: Vázlat (képregény)
Kissé kinyújtotta a kezét, mintha utána akarna kapni. A férfi nem nézett oda. Benn csörömpöltek a csészékkel. Édesanyja, házikisasszonya is jön kínálni. Kénytelenek lesznek utána menni. Már csak egy pillanat van hátra. De semmi ... A férfi keskeny alakja szinte elveszett már a homályban. Csak a fehér ingmelle világított. Most fölkelt és feltárta előtte az ajtót.- Búcsúznom kell, mielőtt teáztam volna ... - mondta látható megkönnyebbüléssel. Most meghajtja magát az anyja előtt. Most emelkedik az ajtófüggöny. Hiszen szerette ... hiszen szerette ... 759
/
