Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 7-8. szám - Gyurácz Ferenc: Adalékok és gondolatok a népiség (populizmus) ismeretéhez
népiek csúfolták meg — s csúfolják meg ma is - az átkos magyar széthúzás jegyében vagy a nemzeti kultúra határainak szűkkeblű megvonásával. A magyar népi mozgalom ugyanakkor nemzetközi kitekintésben is kiemelkedő a hozzá kötődő alkotók révén felhalmozott szellemi értékek miatt. Az amerikai populizmus például - noha dimenziói szélesebbek s tradíciói ma is elevenen élnek — intellektuális vagy irodalmi-művészeti tekintetben viszonylag kevés nyomot hagyott a kor arculatán. De a magyar népiséghez tartozó vagy kapcsolódó írók közül nyolcan-tízen is vannak - Illyés Gyulától Németh Lászlóig, Kodolányi Jánostól Tamási Áronig, Veres Pétertől Sinka Istvánig és tovább -, akik munkásságuk javával a legszigorúbb egyetemes mércéknek is mindenkor megfelelnek. Az irodalomtól a zenéig és a képző- művészetig, a társadalomtudományok egy részétől akár az ún. szerves építészetig széles és mély a magyar populizmus művelődéstörténeti hatása. A közvetlen társadalmi cselekvés terén 1956 őszén és 1987-90 között hasznosultak leginkább a népi-nemzeti gondolkodásban rejlő energiák. Az egyik legtehetségesebbnek tartott népi politikus, Kovács Imre egyenesen úgy vélekedett, hogy az 1956-os forradalom vezető eszmerendszere a magyar populizmus volt. Úgy gondolom, a magyar népiséghez kötődő mai értelmiség helyesen tenné, ha az egész társadalom érdekében ellenállna a gettósodási hajlamoknak. Fontos volna, hogy ez a szellemiség ne záródjon be egyetlen, karakteres politikai irányzat keretei közé. Számos olyan mondanivalója van ugyanis - többek között az organikus fejlődésről, a környezet védelméről, a kisebb-na- gyobb közösségek és területi egységek sajátosságainak megóvásáról, a kultúra szervességéről és a személyiség épségéről -, amely mindannyiunkra tartozik. E tanítások talán segíthetnek megfékezni a világban ma jelenlévő emberellenes folyamatokat, s beépíteni a múlt értékeit a jövendő falába. IRODALOM BIBO István: Levél Borbándi Gyulához. In: Bibó István: Válogatott tanulmányok. Harmadik kötet. Bp., 1986. BORBÁNDI Gyula: Fogalomzavar a populizmus körül. In: Forrás, 1993. február, 56-66. BORBÁNDI Gyula: A népiségkritika nyomorúsága. In: Valóság, 1993. április, 107-117. BORBÁNDI Gyula: A populizmus jelentésváltozásáról. In: Hitel, 1990. december 12., 60. BOZÓKI András-SÜKÖSD Miklós: Civil társadalom és populizmus a kelet-európai demokratikus átmenetekben. In: Mozgó Világ, 1993. augusztus, 100-112. CANOVAN, Margaret: Populism. New York and London, 1981. CANOVAN, Margaret: Populism as the Shadow of Democracy. Keele, 1991. (Kéziratban ismerem, Gy. F.) CANOVAN, Margaret: A populizmus változatairól. In: Életünk, 1991. december, 1117-1123. (A Populism című monográfia záró fejezete. Gyurácz Ferenc fordítása.) CANOVAN, Margaret: Two Strategies for the Study of Populism. Offprint from Political Studies, Volume XXX, Number 4. December 1982. Oxford. 544-552. DOLBEARE, Kenneth M.-DOLBEARE, Patricia: American Ideologies. Chicago, 1976. GOODWYN, Lawrence: The Populist Moment. New York, 1978. GYURÁCZ Ferenc: Egy „populista” följegyzései. Szombathely, 1993. (Életünk Könyvek) GYURÁCZ Ferenc: Igazi populisták. (A múlt század végi amerikai farmermozgalom.) In: Életünk, 1991. december, 1108-1116. GYURÁCZ Ferenc: A „populizmus” értelmezéseiről. In: Hitel, 1992. szeptember, 32-43. 740
