Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 7-8. szám - Beke György: Nagyszentmiklós aranykincse
Mindent fontosnak tartott Szőcs Gyula, ami a Bartók család életéhez, szokásaihoz, kedvteléseihez és fájdalmaihoz közelebb vihette. Ami bármilyen halványt vethetett Nagyszentmiklós egykori társasági életére, a polgári kaszinó, a Doina dalegylet, az egyházi és világi kórusok. S mint ahogy az égitestek fényt kapnak egymástól, úgy csillannak meg a bartóki hírnév sugarainak érintésére a Nagyszentmiklósról indult vagy ezzel a helységgel valamiképpen érintkezésbe került művészi és tudósi pályák... Révai Miklósról mindig is tudott a bánsági irodalmi közvélemény, számon tartotta, hogy Nagyszentmiklóson született, 1750-ben, egy szegény csizmadiamester fiaként. Révai Miklós életművének fénybe állítása pedig felkeltette az érdekló'dést ama kísérletező .klasszikus triász” tagjai iránt (a másik kettő: Rájnis József és Baróti Szabó Dávid); sűrűbben emlegetik Révairól azt, hogy két maradandó nyelvészeti munkájában a történeti nyelvtan legnagyobb művelői, Jacob Grimm és Friedrich Schlegel előtt fedezte fel a történeti módszert, és a rokon nyelvek fejlődési sajátosságainak tanulmányozása alapján a világon elsőnek alkalmazta a nyelvhasonlítást, megalapozva az összehasonlító nyelvészet tudományát. Mi emelhet igazán maradandó emléket egy nyelvésznek, ha nem a nyelv maga? Magyar nyelvünk fennmaradása, gazdagodása, sivár sorsa ellenére is. Nagyszentmiklós más jeleseket is felidéz. Innen indult Hermann Lipót, impresszionisztikus tájképek és realista portrék festője; ő volt a Kakas Márton és a Borsszem Jankó szatirikus lapok kiváló illusztrátora, és mivel nem csak rajzművészként vonzódott a humoros stílushoz, tollával anekdotikus hangon mutatta be kortársait A míívészasztalban... Itt született Heim Péter mérnök, a magyar posta- és telefonhálózat kiépítője, Puhala Lungu Emilia költőnő, Kora Korbert Nándor grafikusművész... Szőcs Gyula kutatási szándékkal 1948-ban nyitotta fel először a szentmiklósi római katolikus egyház anyakönyvét. Bartók születési bejegyzését kereste meg. Ő azonosította a zenetitán szülőházát. Összegyűjtötte Bartók János, a nagyapa és idős Bartók Béla, az édesapa - mindketten a szentmiklósi fóld- művesiskola tanárai - szakcikkeit, tanulmányait, amelyeket részint országos folyóiratokban közöltek, részint idős Bartók Béla a saját helyi lapjában, a Gazdasági Tanügyben jelentetett meg. Ezeket az írásokat dr. Nagy Miklós, az erdélyi magyar mezőgazdasági szakirodalom klasszikusa - egykor az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület egyik vezető egyénisége - szerette volna kötetbe fogva közreadni újra. A romániai diktatúra nem nyitott erre lehetőséget; Nagy Miklós nem érte meg Ceau§escu bukását. Elindultam Szőcs Gyulával és először a Szarvas (Cerbului) utca 3. szám előtt álltunk meg. Jellegzetes alföldi parasztház ez, ma is gondosan karbantartva. Ezen a telken állott a zeneszerző szülőháza, a jelenleginél kisebb épület, vaksi ablakokkal, bent, az udvari részen. A házon emléktábla, magyar és román szöveggel. Ennek az emléktáblának külön - szomorú - története van, de Szőcs Gyula azt mondta, hogy ne szomorítsuk magunkat is vele. Innen az egykori gazdasági iskola épületéhez mentünk. Nagyon közel esik 709
