Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 7-8. szám - Paládi Zsolt: Kadarka úr tisztessége

kenése után, ami a párizsi és berlini utcákon történt, lázba hozta a fiatal ma­gyar értelmiséget is, amely oly könnyen megfeledkezett a „Csehszlovákiának nyújtott testvéri segítségről”. Trockij, Che Guevara, Mao ekkor vált mitikus figurává, példaképpé, s velük együtt a baloldali izmusok prófétái is meg­szaporodtak. Arendszer helyes baloldali kritikája lett az intellektuális teljesít­mény próbaköve. Az ifjú pedagógusjelölt pedig igyekezett imponálni szerel­mének. Mivel néhányszor megfordult már Ágnes szobájában, tudta, Ágnes Tho­mas Mann novellái mellett Bakunyin Gyónás című önéletrajzát olvasgatja. (Thomas Mann volt az álca, ő volt /ölül”, az igazi kedvencre, Bakunyinra pa­kolva.) Bakunyin a megtűrt baloldaliak közé számított. Hirdetni nem illett, a cenzor hosszú bevezetőt írt művei elé, s az olvasó lelkére kötötte, „erős for­ráskritikával kell kezelni”, mégis megértőbben bántak az orosz kalandorral, mint másokkal.- Láttam, érdekelnek az anarchisták. — suttogta az ifjú kedvese fülébe, majd hozzátette: - Én is tanulmányoztam őket, méghozzá alaposan. Mi a véleményed Bakunyinról?- Elmondom, de csak kint a parkban - válaszolta Ágnes óvatosan. Kadarka több szempontból is örült a sétának. A park romantikusabb hát­teret szolgáltatott Erosz megkísértéséhez, a hatalom rosszalló tekintetét kiváltó téma pedig a cinkosság légkörét teremtette meg a két fiatal között.- Én érzelmi szemszögből nézem ezt. Mert mi lenne, ha az anarchizmus megvalósulna? Akkor az emberek boldogságának semmi sem állná útját. Ak­kor az emberek énekelnének és táncolnának egész nap, mint ahogy Doszto­jevszkij íija. Szegény Dosztojevszkij, sosem értette meg, miért nem énekelnek és táncolnak az emberek egész nap. Hiszen az ember boldogságra termett! Miért akadályozzák őt merev előírások? Ha felszabadulnánk a kötöttségeink alól, az ember szabadsága megoldana minden problémát. 0, milyen gyönyörűek tudtak lenni ezek a lányok, ezek a tegnapi lányok, amikor egy eszméért lelkesedtek! Arcuk áttüzesedett, szemük szikrázott, hangjuk melegségén átütött a hév, s igen, igazán akkor teltek meg igazi Élet­tel, életadó erővel, akkor emlékeztettek bennünket női önmagukra, akkor győztek meg minket fontosságukról. Hát lehetnek szörnyűek azok az eszmék? Én tagadom, tagadom ezt! Az iíjú pedagógusjelöltnek lett volna ellenvetése, például az, hogy egy ilyen szabad társadalomban ki tartaná féken a bűnözőket és egyáltalán, ki dolgozna szabad akaratából, ám e gondolatok túlságosan földhözragadttá tet­ték volna a lány előtt. Hagyta, hogy a lelkesítő szavak magukkal sodorják.- így van! Itt van például a szabad szerelem kérdése. Micsoda kispolgári csökevény természetünk ellen tenni. Amihez az embernek kedve van, tegye meg! — keze egy cseppet meglendült, de - ó jaj! - félúton meg is állt, nem merte átölelni a lányt, ehelyett hozzátette: Maga Marx is beszélt az úgy­nevezett nőközösségről. Ágnes elnevette magát.- Marx nem olyan értelemben beszél a nőközösségről, ahogy te gondolod. Szép is lenne! A kommunizmus atyja mint a feudális viszonyok visszaállítója. Kadarka homlokát egy pillanatra kiverte a veríték.- Nem is úgy gondoltam, hanem úgy, hogy végső soron Marx helyeselné 625

Next

/
Thumbnails
Contents