Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 5. szám - Határ Győző: Umbrae Sumus
tikai korrektség” ambivalens, kodifikálhatatlan szellemisége mindenestül ellehetetlenül: végez magával anélkül, hogy ellene bárkinek a kisujját kéne mozdítania. A vallásszédelgések közül a zsidókereszténység/pálvallás a könnyebb eset. A reformáció elbizonytalanodása, az angolszász orbituson a protestáns fiókegyházak szertezüllése máris megkezdődött. A katolicizmus magakellető jajveszékelése - világi vezeklése történelmi tömegbűntényeinek hosszú lajstromáért - oly palotaforradalmat válthat ki a Vatikánban, amely a szekuláris világban komikumba fullad. Az egyre halványuló pálvallás egykori bűnei, a keresztes háborúktól az inkvizícióig, az eretnek-irtástól a boszorkányégetésig amúgy is feledésbe merültek már. Noha életidejének a vége felé jár, elaggá- sának meghosszabbítására futja felmérhetetlen vagyonából, s így a katolicizmus elpengése/végelnyugvása négy-öt évszázadra, az évezred közepéig is elhúzódhat. Síták/vahabiták/izmailiták, a iszlám fanatikus szárnya könnyen meglehet, hogy élethalál harcra szánja el magát: nem számol azzal, hogy Kína kíméletlen szigorában és következetességében emberére talál. Mert azzal, hogy Kína főhatalma Eurázsiának s tán jószerével az egész glóbusznak is, az évezred végére fölébe nő - ezzel számolniuk kell azoknak, akiket illet; vagyis még idejében taktikát kéne kidolgozniuk valamely előnyös modus vivendi kicsikarására. ám ha azt reméljük, hogy a kibernetika demitologizáló/elmeformáló forradalmának sorozatos hullámai az elemi erejű, empedoklészi végzetszerűséggel elő-előtörő gyilkolhatnék vitorláiból kifogja a szelet, mi, akik ennek a ragadozó főemlősnek a genómájába írt, természetszerű agresszivitását - tévesen — a vallásszédelgések számlájára írtuk s már-már azokból eredeztetjük, ugyancsak csalódni fogunk, ha azt reméljük, hogy a fajok összeolvadása és a bőrszínek levedlése vértelenül fog végbemenni s afféle virágvasárnapi majális lesz vérfürdők tucatjain, etnikus tisztogatások, törzsi faluháborúk, holokausz- tok/népirtások százain kell végigbukdácsolnunk, amíg a harmadik évezred emberemésztő viharai elülnek, és a faj — a sárga/fekete/bronz és mindenféle másegyéb bőre-színét levetve, epidermiszében kialakít valami festenyzett- napszítta ezüstszürke színt valahára, kéregfölötti reflexintegráljában megleli az embertudat egységes, világérvényes horgonyait, és genómáinak olvasztótégelyében, a negyedik évezred küszöbére talán, nagyon talán, előállhat a megújhodott emberi nem. Csőd (A filozófia elsikkadása - a filozófus csődje) Valahol már leírtam s tán nem is egyszer. Ha a gondolkozó észreveszi, hogy gondolatainak nincs se foganatja, se következménye - elveszíti érdeklődését saját-gondolatai iránt. Most, ezt a folyamatot, a maga egész félelmetességében tapasztalhatom tulajdon elmémen. Kockáztassuk meg, hogy ezeríziglen ismétlésbe bocsátkozunk, és vizsgáljuk meg a folyamatot közelebbről. Mert így igaz: ha a gondolkozó észreveszi, hogy (1) gondolatainak az égvilágon semmi következménye/foganatja/visszhangja nincs, és (2) napnál világosabb, hogy nincs olvasótábora, amely gondolataira felfigyelne - akkor 450
