Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 1. szám - Jevgenyij Popov: A kék fuvola

hatott be az ablakon, aki el volt kajtatni, amiből kifolyólag végig ki volt törve az üveg.

A mellettük elmenő haverokat és lányokat majd megette a fene a kíváncsiságtól, hogy mit sugdos neki a Mitya. Kérdezgették is őket fur- ton fúrt, mert nem hittek őszinte válaszaikban. Pedig tényleg semmi különösebbet nem mondott neki. Paton professzor munkásságából mesélt folytatásokat, meg vicces történeteket a képzőművész kör vezetőjének, Pjotr Ivanovics Szaltikov tehetséges festőművésznek az életéből. Mása hallgatta és nevetett.

Szóval tiszta sor, ami aztán történt. Történni pedig az történt, hogy kitűnővel elvégezték az iskolát, és ugyanabba a babérral koszorúzott nagyüzembe irányították őket, amely hazánk és a külföldi iparához nélkülözhetetlen alumíniumgyártásról híres. Ugyanabba az üzembe, csak különböző brigádokba.

És munkaszeretetük következtében gyorsan kiemelték, és a szocialista munkaversenyben elért eredményekben versenyző két kooperáló brigádvezetővé nevezték ki őket.

Sok hasznos és fontos dolog volt ott. Volt persze munkakapcsolat is, élmunkás tapasztalatcsere is, és a kibontott vörös vándorzászló is gyakran cserélt gazdát a két brigád között, egészen addig, amíg fölbukkant egy tiszta fej, akinek eszébe jutott a gondolat.

A tiszta fej behívatta magához Mityát, eldumálgatott vele egy kicsit, aztán szó nélkül nekiszegezi a farbát:- Na és nem lenne ideje a nősülésre gondolni, pajtikám?- Valahogy eszembe sem jutott - jött zavarba Mitya. - Meg korai is még. Még a katonaságot se húztam le.- Az semmi. Hisz’ ahogy mondani szokás: „Ne sírj babám, egyszer minden véget ér” - nevetett a magas elvtárs. - Aztán a kislány már képbe van véve?- Képbe - nyelt nagyot Mitya. - Csak azt nem tudom, mit szól hozzá. Mert még nem ültem le vele.- Hát fogd magad, és egyszer üljetek le alaposan. De én is szólhatok neki az érdekedben, úgymond leánykérőben. Na? - mosolygott a magas elvtárs.

És ezzel kezdetét vette a végkifejlet, azaz a két élenjáró brigádvezető komszomollagzija. A komszomollagzi az érdekeltségi körbe vágó újságírókkal és a káprázatos, mint anyagi, mint szimbolikus ajándékok széles palettájával a két brigád felajánlásából, hogy még följebb viszik a mutatókat és más eredményeket is fölmutatnak az ötéves terv tiszteletére. Szóval jól bevált az új szertartás.

És már meg is van minden. Elmondták a beszédeket, Fedosz az öreg veterán is elsírta könnyeit, zengett a fúvószenekar, a táncot is filmre vették a jóképű munkásokkal, ezután az ifjú Pirszikovék beköltöztek az üzemtől kapott ÚJ ÉLET Házának egyszobás lakásába. A lakásba a huszonnégy négyzetméteres szobával, a tizennyolc négyzetméteres konyhával, a villanykályhával, a szárítóval, a beépített alamóniumkredenc- cel, a tizenegy kettes előszobával, ha nem számítjuk a nagy lodzsiát. Úgyhogy maga is megmondhatja, hogy ez mit jelent, mit jelentett a két