Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 5. szám - Viola József: Nekem az alma nem kell (dráma)
meg azzal, hogy kiöntöd előttem a szíved titkait! Ádám A, semmi az egész! Nevetséges dolog. Azért nem mondom el, mert hátha kinevetsz... Lucifer De Ádám! Ez nem szép tőled. A becsületszavamra ígérem, nem foglak kinevetni! Ádám így görbülj meg? Lucifer Úgy görbüljek meg. Ádám Hát jó, akkor elmondom. Tegnap, tudod, amikor alkony felé fürödni mentem a patakhoz, csodálatos tisztán csillogott a víz tükre. Ahogy belenézek, hát látok benne egy embert! Lucifer Te voltál, ha nem tudnád! Ádám Eleinte nem tudtam! Azt hittem, hogy rajtam kívül nincs második ember, és akkor az első pillanatban... Te, Lucifer, ismersz, én nem vagyok fene hiszékeny valaki, nyilván tudod rólam, de akkor megdobbant a szívem az örömtől. Először, nem tagadom, megijedtem, mert haragosan meredt rám, de aztán csak mosolyogni kezdett. Tudod, én még sose láttam mosolyt... és mondhatom, hogy szép! __ Lucifer És ezzel lőttek is az ártatlan mosolynak! Ádám Micsoda? Márpedig én hiszek a mosoly ártatlanságában. Te mersz beszélni a mosolyról, akinek csak vigyorgásra torzul a szája? Lucifer Én meghaladtam már a mosolyt. Valamikor én is mosolyogtam a mennyben. Amíg buta voltam! Ott a bizonyos trónus körül a többiek között. Érted? Azt kívánták, hogy egy pólyást imádjunk, aki még meg se született! Kérlek, az ilyen... csa- csiságokat nem tűri az elmém, és vigyorogni kezdtem. Kicsit szemtelenül. És most itt vagyok. A többit tudod. Erről különben Milton angol költő ír majd valamikor egy megrázó eposzt. Kár, hogy nem olvashatod. Ádám Nem értelek. Lucifer Nyugodj bele, ki fogsz áb- rándulni a mosolyból! Először akkor, ha szerelmes leszel. Ádám Én szerelmes? Ugyan kibe? Lucifer Az almából nem eszel, hiába árulnám el. Ádám Szóval... hol is hagytam abba? Ja igen! Láttam, ahogy rám néz, ahogy mosolyog, de csak az én kiáltásom hallatszott. Lucifer Mit kiáltottál? Ádám Valami ilyesmit: hát te ki vagy? Gyere ki már a vízből, mert még belefulladsz! Lucifer Látod, ez mind azért van, mert nem akarsz az almából, hogy a stílusodhoz igazodjam, jól bekajálni. Ádám Meghint az almával jössz? Lucifer En csak a javadat akarom! Ádám Köszönöm, ez szép tőled. No, elég az hozzá, hogy aztán az almád nélkül is beláttam: a képmásom, akinek kiabálok. És akkor elszontyolodtam. Valami furcsa csikar ás kapirgált a szívem vidékén. Fájt, hogy akit embernek, egy másodiknak hittem, csak tükörkép... Lucifer, miért is vagyok én egyedül? Lucifer Hogy volnál egyedül? Hát nem itt vagyok veled? Ádám Te? Már megbocsáss, de téged én idegennek érezlek. Igen! Idegennek! Lucifer Ez akkora sértés, hogy nem bocsátom meg neked soha! Ádám Na, ne haragudj, de így van! Te mindig kiröhögsz és kioktatsz. Hagyd, hogy magamtól okuljak! Es mindig olyanokról 417