Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 4. szám - Horváth Kornélia: Versnyelv és műfajváltás József Attila Rejtelmek című versében
HORVÁTH KORNÉLIA Versnyelv és műfajváltás József Attila Rejtelmek című versében „az írott forma tárgyi művészete nem a mérték, ütem és rím kellékeinek kiállításában, panorámájában, hanem a mű legbensőbb indítékai, mozzanatai helyzetének váltogatásában áll. Az első mozzanat uralmát fokozatosan átengedi a másodiknak s ez a harmadiknak. Majd az első mozzanat újból kibontakozik, de gazdagabban és a szintén gazdagabban jelentkező második mozzanat mögé húzódik. És így tovább, mindaddig, míg nem kész az írásmű, amikor is azt látjuk, hogy a motívumok tulajdonképpen átvették lassacskán egymás jelentését és jelentőségét, - a végire érvén már csak egyetlen egy mozzanat, motívum áll előttünk, ami nem más, mint maga a mű. (József Attila) A Rejtelmeket1 mint a Flóra-ciklus darabját, a recepció jobbára szerelmes költeményként tartja számon, vagyis a költó'i életrajz felől közelíti meg2. A versnek szentelt egyetlen önálló írás ugyanakkor József Attila nagy gondolati verseivel rokonítja ezt az utolsó évben született költeményt3. Mi úgy véljük, a Rejtelmek nem annyira a szerelmi vagy gondolati líra egyik darabjaként, mint inkább autopoétikus szövegként válik értelmezhetővé. Ilyen minőségében aktuális kérdéseket vet föl és válaszol meg úgy József Attila elméleti írásai felől nézve, mint általános irodalomtudományi vonatkozásban. Mint ismeretes, József Attila költészetelméleti írásainak középpontjába a műalkotásban keletkező szó fogalmát állította. Meglátása szerint ,p költemény legkisebb elemében is költemény. A költemény legkisebb eleme, része a szó, a szó tehát önmagában is költemény. De minthogy a költemény nem intuíció, minden használt szó pedig az, nyilvánvaló, hogy a szó keletkezésekor volt költemény.”4 A „szó mint teremtés” azért válhat József Attilánál egyben a költői mű metaforájává is5, mivel tárgyi jelentése és alakja között olyan sajátos, nyelvenként változó tartalommal bír, mely eltérő irodalmi produkció létrehozására teszi alkalmassá: ,ß nyelv minőségéből adódik az irodalomnak nemzetiségi különös mozzanata és a közösséget jelentő nyelvi anyag törvényeinek értelmében kapják meg az egyes irodalmak nemzetiségi különös mivoltukat [...] más lelki (művészi vagy érzelmi) tartalmú maga a szó is; noha tárgyifogalmi mozzanata egyugyanaz, már amennyiben logikailag helytelennek nem bizonyul. Vagyis a különböző nyelvű versekben ugyanazt a szerepet játssza a 352
