Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 4. szám - Szilágyi István: Húsvét elé

eredetileg magában a templomban voltak. Havass Rezső, az Adria keleti partjának egykori szerelmese 1881-ben még így írt róluk: Van ugyanis e templomban egy madonna kép, melyhez a messzeútról visszatért, veszedelmekből megszabadult hajósok vándorolnak, hálaimát mondván az istenasszonynak, a nyújtott segélyért és védelemért. A legborzasztóbb veszedelmeket előtüntető képek s koszorúk díszesítik körös-körül a templom falait, ajándékozva az illető megmenekült egyének által.

Az ittlakóknak tulajdonképpen egyszerű hétköznap van. Bent a templomban, az ősi kép előtt egyetlen anya imádkozik térdenállva már csaknem felnőtt lányával. Egyébként a hely csendesnek és elhagyottnak tűnik, de mindenből kiérződik mégis valami folyamatosság, valami erő, ami a nagy ünnepeken a hívők ezreit vonzza ide. Most azonban a templomajtóban álló koldusnak rossz napja van, s magam is úgy megyek vissza a városba, hogy az igazán nem rövid úton csak két emberrel találkoztam.

Lent már esik. Az Abbáziába vivő autóbusz ablaktörlője méltóságteljes ívben törli a mediterrán eső sűrű cseppjeit.

Nagámi: Zárt-tér Joláthy Attilának (Fotó: Tahin Gyula)

349