Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 3. szám - Pomogáts Béla: Kodály Zoltán és az irodalom

Végezetül Illyés Gyula nevezetes költeményét szeretném idézni, a Mester nyolcvanadik születésnapjára (1962-ben) írott és a kecskeméti színházban rendezett ünnepi esten felolvasott Bevezetés egy Kodály-hangversenyhez című verset. Illyésnek ez az ünnepi köszöntője ugyancsak arról a nemzeti küldetésről beszél, amelyet a zeneszerző, a népdalgyűjtő, a zenepedagógus vállalt, midőn egy érvényes és hiteles kulturális stratégia kidolgozójaként, megvalósítójaként lépett fel a történelmi folytonosság, a nemzeti identitás védelmében. Erre utalnak a költemény záró sorai:

Karmester, nemcsak ezt a kart vezényled, jól tudod, hanem egy népet, a magyart, villanjon homlokod; akinek hangszekrénye lett vártömlöc, temető s kéz-intésedre égre kelt a poklot-szenvedő; ki jajból sajtoltad a dalt, búból az örömet, vereségből a diadalt családod, sereged, éneklő kórusod vagyunk s ki nem dalol, az is tudja már, szívós karnagyunk, mi helyes, mi hamis;

mert egybe álltunk általad s az is, ki nem dalol, érzi a Lét, a Rend szabad összhangját valahol.

Előadás Galántán 2000. december 15-én

245