Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 2. szám - Alekszandr Szolzsenyicin: Zseljabugai tanyák
Épségben vagyok? Ezek mégiscsak gyakran elhibázzák. Szörnyű zúgás a fejemben, majd’ szétreped. Futni kell, elfutni botladozva ezeken az átkozott gödrökön, ráadásul emelkedőn fölfelé. Talán Viszelkit nem bombázták szét, de a vonalaink mind legyező alakban szétágaznak. S vajon a pince kibírná-e? De most a Junkersektől megszabadultunk: fönn, az égbolton folytatják a saját külön harcukat, kergetik egymást a repülők, nem érnek rá a földdel foglalkozni. A mindent átható zúgás miatt egyáltalán nem lehet semmit felvenni. Irány a büntetőszázad! A szomszédos hetvenhatos üteg elhagyja Viszelkit, előbbre helyezik, kissé forróbb helyre. Jaj, hogy zúg a fejem. Megdagadt, elöntötte a vér. Ez persze érthető: ezeknek a napoknak a feszültségétől van, attól, hogy egy nap nem 24 órából áll, hanem 240-ből. De minden kialvatlanság ellenére nő az emberben valami mindent elsöprő érzés, ami áthatja egész valóját, sőt valami könnyed, szárnyaló állapotba kerül.- Mihail Longinics, adja ide nekem a 415-ös összes szalagját, én magam fogom keresni ezt a célt, maga meg a többit. Elküldtem Mitykát, hogy hozza ide az összecsukható asztalkámat, még az is megvan, leltáron kívüli. Odaállítottam a pince közelébe, egy rekettye árnyékába.- Hozz egy hokedlit is valamelyik házból. Egy szempillantás alatt hozta. Ülök ott, igyekszem eligazodni a szalagok közt. Gondolkodom. A szolgálati szabályzat szerint le kell jegyezni minden hangfigyelő állás leolvasását az első rezdüléstől. De amikor a kezdőpontok elmosódottak, nem szabad korrigálni — ezt megtanultuk sokféleképpen. Össze lehet hasonlítani az ingadozás csúcsait - első maximum, második maximum. Vagy éppen ellenkezőleg, a minimumokat. Vagy általánosságban keresni mind az öt mérés ingadozása alapján az azonos karakterű helyeket, az apró árnyalatokat - és ezen helyek alapján kell számítani a leolvasásokat. Csinálom így, csinálom úgy - Mityka pedig hordja le a szalagokat a pincébe, feldolgozásra. Amikor az egymást metsző vonalakban a háromszög kisebb lesz, Nekapkin hív, hogy nézzem meg a rajztáblát. Közben a 2. tüzérosztály követeli tőlünk a korrekciót. Jobbra nem messze dörögni kezdtek a 4-es és 5-ös üteg ágyúi. Amennyire szét tudjuk választani, elkülönítjük a robbanásaikat más zajoktól, és diktáljuk a koordinátákat. Ók módosítanak, mi újra ellenőrizzük. Mjagkov 5-ös ütege mégis addig ügyeskedett, míg belőtte és eltalálta a 421-es célpontot. Telefonál a megfigyelési pontról; elégedett, azt mondja: elhallgatott. Hála a szorgalmas kiértékelő szakasznak! Lipszkij fehér, puha keze a szalagon, amely kiterítve fekszik végig az asztalon. Bal kézzel tartja, jobbjával pedig - melyben kihegyezett ceruza van - mint egy pika, jelöli, jelöli, hogy hová kell helyesen betűzni a jelzést, hol 130
