Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 11-12. szám - Géczi János: A rózsa mint jel

paradicsomára. S Borges — a vers nyíltan vállalt beszélője — ezzel együtt döbbenhetett rá arra, hogy miféle tartalmat tudnak jelezni a rózsák.

Honnan származnak ezek a rózsák? Miféle tulajdonságaik vannak, amelyek születési helyükre utalnak? Ismert már a szerepük: s valóban ismert? Természetesen Alláhi vagy isteni térből - az egymásra egyébként olyannyira hasonló iszlám és keresztény kertből - a Paradicsomból. Onnan kell származniuk, ha ennyire közvetlen módon képesek közvetíteni a szellemiséget. A rózsa ugyan már test, de még magán viseli - szépsége, illata, tökéletes harmóniája — a szellem ujjlenyomatát. De ha sárga a rózsa, a színéből is tudjuk, csak a szellem környezetéből származhat - legalábbis iszlám közegben.

Tehát a Kert neveltjei a rózsák - s alávetettjei a kert szimbolikájának. A hervadhatatlan rózsa „... a mély éjszakák fekete kertjében” nevelkedik, állítja a szerző sokértelműen ugyan, de topológiailag egyértelműen A rózsa (La rosa). Nisapuri Attar is a kertje mélyén szemléli a kezében lévő rózsát (Mélységes rózsa). „Ezen a reggelen / az Edénkért rózsájának / csodálatos illata leng a légben.” (Himnusz / Himno) - s így a közvetlen kapcsolat is megmutatkozik a rózsa, a kert és az éden/paradicsom között.

A kert és a paradicsomkert valamiféleképpen hasonlatos: többek között mert egyaránt birtokolják a rózsát. Kert/paradicsom - rózsa, rózsa - kert/ paradicsom egymás helyettesítői lettek. A rózsák tehát a kert neveltjei. S a paradicsoméi — állítja több helyen is: a haldoklónak akkor „... megtörtént a megvilágosodás. ... látta a rózsát, ahogy Adám is látta a paradicsomban;” (Egy sárga rózsa); „Adám rózsái a paradicsomban?” (Androgué).

A rózsa attribútumai is a kert, a paradicsom, illetve a tulajdonos helyettesítőinek mutatkoznak. Az illat, a szín, a szimmetria, a virág-lét egyként utalhat reájuk. (Buenos Aires mitikus alapítása / Fundation mítica de Buenos Aires; Az eső / La lluvia; Dolgok / Cosas) továbbá, egyre bővülő körökben s távolabbi jelentésekkel más is, amilyen pl. a vér (pirossága által: Emléklap Suárez ezredesnek, a juníni győzőnek), a madár (Határok), a rejtélyes középpont (Újabb költemény az ajándékokról / Otro poéma de los dones; Invokáció Joyce-hoz / Invocation a Joyce).

S a rózsa így maga a mindenkori tökéletesség lett.

Szavak, szavak, szavak. Mi köze a szavaknak — a szövegnek — a rózsához? A rózsa és az írott betűk, szavak, textusok nemegyszer párba állíthatónak látszanak, s duálisan idéződnek meg Borges verseiben, szövegeiben. Az univerzum hagyományos keresztény jelképe a bezárt könyv, miként a gyermek (a gyermek Jézus) vagy a rózsa is - bizonyítja ezt számos késő gótikus, illetve reneszánsz ábrázolás. Mária nemegyszer mindkét vagy mindhárom jelképpel együtt mutatkozott, azokat az ölében tartotta leginkább. Máshol a Jézus és a Mária közötti bensőséges kapcsolat fejeződött ki az egymásnak nyújtott és fölajánlott könyvvel és rózsával. A kódex szentségét eredetileg ugyan a Biblia mindenséget magába foglaló értelmezésére vezetik vissza, de a nyitott könyvekbe belepillantva, előbb-utóbb nem csak az ősi szöveg fragmentumaira bukkanunk. A könyvekbe foglalt tudást a muszlimok hasonlóan fontosnak tartják, s a megismerésére buzdítanak.

A szöveg, vagy annak az ikonjai, indexei, szimbólumai is a teljes világot

1039