Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 1. szám - Vasadi Péter: Forrás; Mi jót mondhatnék (versek)
Mi jót mondhatnék Mi jót mondhatnék el magamról? Hogy nincs olyan torok melyre hurkot vetettem volna? Nem loptam el utolsó lélegzetedet? Hívén édes halottról, hogy már nem él félelemből ráhazudtam? Könnyezni kezdett. Embert ütöttem. Kétségbeesve a biztos jó bukásán, kezet emel, ki ártatlannak képzeli magát. Ennél kíméletesebb a türelmes gonosz. Legalább mozdulatlan; igaz, minek mozdulnia, ha a világ véres kezére játszik. Mi jót mondhatnék? Hogy nincs hatalmam? Nem érdemem. Kívül-belül szöges bakancsban láttam sétálni s díszelegni. Kevés javam van, semmi birtokom? Nem én, orrom se bírja a vagyon plüs-szagát s a vagyonosok viasz fején szemem a lakkozott bőrt s arcukon a pergament mosolyt. Mi jót mondhatnék magamról? Hogy szóban mérem éltem hosszát és csöndben éjemet? Benne a figyelem szikrázó égitesteit? Látni jöttem, nem bírni a világba. ítélni alázatomban. S haragomban fölmenteni. Most kérdezek. Majd azt se. Elhallgat, kit esztelenül szeretnek. 3
