Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 10. szám - Pusztay János: A dalosünnep (Baltikumi napló III.)
PUSZTAY JÁNOS A dalosünnep BALTIKUMI NAPLÓ III. (1999-2000) Július 2. (péntek) A konferencia után visszatérés a szárazföldre. Útközben megnéztük a nem egészen húszezer lakosú Kuressaare városkát, és a tartomány központját. (Hivatalos német neve 1917-ig Arensburg volt.) Püspöki székhely. 1563-ban kapott városi jogokat. A dán (1573-1645) és a svéd uralom (1645 után) idején jelentős kereskedőváros (só- és borimport, marha-, bőr-, mész- és gabonaexport). Az Északi Háború alatt 1710-ben orosz katonaság szállta meg, s az ugyanabban az esztendőben kitört pestisjárvány elpusztította a város lakóinak 80%-át. A múlt század végén Kuressaare fürdővárossá alakult. Élelmiszer-, könnyű- és faipara van. A városka megközelíthető vízi és légi úton. Jelentős iskolaváros, három középiskolával, zenei, művészeti és sportiskolákkal. Az első iskolát valószínűleg még a dán uralom alatt létesítették. Színházában 1882-től vannak észtnyelvű előadások. Építészeti szempontból két jelentős épületegyüttese a XIII. század második felében alapított püspökvár (első említése 1381) és az óvár. A püspökvárat az Északi Háború alatt, 1711-ben felgyújtották, újjáépítését fél évszázaddal később kezdték meg. A XX. század elején a Saaremaa-i lovagrend székháza és a helytörténeti kutatások központja lett. 1968-85 között restaurálták. Ma itt van a helytörténeti múzeum, egyszersmind különböző kulturális rendezvények, pl. hangversenyek színhelye. A barokk korból maradt fenn az 1670-ben épült városháza. Az óvár környékének sajátos színfoltját képezik a vörös tetejű kis lakóházak. A várlátogatás után néhány kilométeres utazás egy Upa nevű falu határába, ahol a Jurna taluban (Juma tanyán) már terített asztalok vártak bennünket. Észtországban az utóbbi esztendőkben látványosan fellendült a falusi turizmus, ennek ékes példája ez a családi vállalkozás is. Az udvari kemencében elkészített ételek, az udvarban felállított hatalmas malomköveken sorjázó italok, a kedves kiszolgálás egyaránt vendégmarasztaló volt. Ebéd után folytattuk utunkat a kikötőbe. Muhu szigetén még megálltunk egy kis időre, hogy megtekintsük a Katalin-templomot. Muhu és Saaremaa néhány kora gótikus temploma az építészet történetében sajátos stílus- irányzatot képvisel. A templomot első ízben 1267-ben említik Hermann von Wartberge krónikájában. A templom védőszentje alexandriai Szent Katalin. A lépcsőzetes felépítésű, torony nélküli templom egyszerűségében is csodálatos architektonikus ritmust idéz elő. A finoman kidolgozott kődekorációból szinte 872
