Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 10. szám - Poós Zoltán: Felvonulási tér; Leltár (versek)
POÓS ZOLTÁN Leltár Nem foglalkozok szerelemmel, nem foglalkozok sétákkal, legfeljebb jó hangulat esetén. Amikor a séta lesz sok, akkor letagadok belőle. Megrökönyödöm: nincs meg a fánkbüfé a mozi mellett. Persze, most az éhség lett sok. Nem foglalkozok szerelemmel. Letagadok belőle. Mint egy rózsaszín ruhatári jegy, olyan a lány arca. A szerelemből kevés kell. Csak lebeg, mint magnószalag a fán, vagy egy elhagyott damil- tekercs, amiről letekeredett a szál. Ennyit találtam: damilt, szalagot, ruhatári jegyet. Felvonulási tér Mit éreztem a fák iránt? Semmit. Télen a fák is unalmasak. A hó felvette az égbolt színét. Egy aszfaltmezőn járok, rajta a parkoló, fehér csíkokkal. Áfákon túl terjed a téli sötét. Fél öt. Hová lenne jó menni. Talán haza. Ne legyen túl hideg nekem. Sors híján a hideg is elég ahhoz, hogy megforgassam az agyamban: mennyit akarhatok még? Ha az kell, hogy mindenkit utáljak, meglesz. Ha az kell, hogy valakit szeressek, meglesz. Egy kicsi kellene ahhoz, hogy ne legyen rossz. Egy szerelem. Ne bánjam, hogy ez nincs, csak volt viszonyok huzata van.
